Ötödével csökkent a klinikai kutatások száma

A magyarországi klinikai kutatások száma az elmúlt négy évben az ötödével csökkent, ám kormányzati együttműködéssel megfordítható lenne a folyamat – mondta Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. A tét nem kicsi, ugyanis évente 100 milliárd forint többletbevétele van a klinikai vizsgálatokból a magyar gazdaságnak, és egy széles körű iparági és kormányzati beavatkozással akár évente 20-30 milliárd forint többletbevétel is elérhető lenne.

A csökkenés hátterében többek között a betegregiszterek hiányát és a nem egységes intézményi gyakorlatot említette az AIPM igazgatója.

A gyógyszeripar háromszor annyit költ kutatás-fejlesztésre Magyarországon, mint a húzóágazatnak számító autóipar, az IT-szektor költéséhez képest pedig négyszeres a gyártói többlet.

Az AIPM azt javasolja, hogy a klinikai vizsgálatok költségét kutatás-fejlesztési ráfordításként lehessen elszámolni, és összege a gyógyszeripari különadóból levonható legyen. Holchacker Péter hozzátette: a 2020-tól életbe lépő európai uniós szabályozás amúgy is kedvezőtlen hatással van a hozzánk érkező klinikai vizsgálatokra – ezekre a benyújtott kérelmek száma az elmúlt négy évben 18 százalékkal lett kevesebb, míg a jóváhagyott vizsgálatok a 2015-ös 337-ről tavaly 290-re csökkentek.

Magyarországon a gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban évente mintegy 20 ezer magyar beteg vesz részt.

A klinikai fejlesztések sikerességi rátája átlagosan 10 százalék – mondta Molnár Mária Judit, az SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója. Hozzátette: átlagosan egy-kétmilliárd dollárba került egy innovatív gyógyszer kifejlesztése, ami több mint tíz év kutatással jár, ebből a klinikai kutatások akár hét-nyolc évig is tarthatnak.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja