Romlott a férfiak munkanélküliségi helyzete

A foglalkoztatottak létszáma 2018. november–2019. januárban 1,0 százalékkal magasabb, 4 millió 481 ezer fő volt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a KSH szerdán közölt adataiból.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 413 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 12 ezer fővel (0,5 százalékkal), 2 millió 414 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel (0,9 százalékkal), 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,2 százalék.

Romlott a férfiak munkanélküliségi helyzete

A 2018. november–2019. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt.

A férfiak körében nőtt a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55–74 éveseké pedig 2,4 százalék. A változások mindhárom korcsoport esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,2 hónap volt, a munkanélküliek 39 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,9 százalékkal, 254 ezer főre csökkent 2019. január végén az egy évvel korábbihoz képest.

Nem valószínű a további csökkenés

Az állástalanok aránya gyakorlatilag egy éve stagnál, vagyis a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett – mondja Virovácz Péter az ING elemzője.

Ami a foglalkoztatás szerkezetét illeti, a közfoglalkoztatotti létszám 130 ezer fő alá csökkent, ám eközben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma tovább emelkedett, bár a tempó itt is lassulást mutat. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási és az aktivitási ráta is nagyjából fél éve nem tud érdemben csökkenni, itt sem látunk 2019-ben markáns javulásra teret. A telített munkaerőpiac ugyanakkor tovább hajthatja a béremelkedést, valamint a termelékenység javítását célzó vállalati beruházásokat.

A hatékonya munkaerő-közvetítés a cél

Az új típusú foglalkoztatáspolitikai intézkedések hatására a versenyszféra létszáma tovább nőhet, ami a vállalkozások munkaerő-szükségletét rövidtávon is kielégítheti – áll a Pénzügyminisztérium sajtóközleményében. A foglalkoztatás szerkezete is egyértelműen pozitív irányba változik, hiszen a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 47 ezer fővel csökkent, ezzel párhuzamosan a hazai elsődleges munkaerőpiac 80 ezer fővel bővült.

A munkanélküliség ráta 78 hónapja csökkenő tendenciát mutat éves alapon,

és az ország minden térségében kevesebb mint a felére mérséklődött 2010 óta, ennek köszönhetően érdemben csökkentek a területi különbségek is. A rugalmas foglalkoztatás támogatásával, a munkaerő-tartalék képzésével, átképzésekkel és aktivitást ösztönző intézkedésekkel az elkövetkezendő időszakban még tovább nőhet a foglalkoztatás Magyarországon.