„Szemét dolog, de nagyon hatékony”

Jelentős sikereket ért el Magyarország az államadósságon belül a devizaarány csökkentésében, a lakossági állampapírarány emeléséhez viszont a bankok, közvetítők érdekeltségét is növelni kellene – összegezhető Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójának, és Szabó László, a HOLD Alapkezelő igazgatóságának elnökének beszélgetése a Világgazdaság csütörtöki versenyképességi konferenciáján.

Kadlót Tibor

2019.02.21, 12:07

Nemcsak az ÁKK, hanem a gazdaságpolitika sikere is az államadósság belföldi arányának növelése. Ez is azt mutatja, hogy ha harmonizáltan működik a gazdaságpolitika, akkor jelentős eredményeket lehet elérni – mondta Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója.

Lényeges, hogy néhány éven belül csak forintban lesz denominálva hazánk adóssága, mivel 5-10 éves távlatban nagy előnyt fognak élvezni azok az országok, melyek saját devizájukban vannak eladósodva

– tette hozzá Szabó László, a HOLD Alapkezelő igazgatóságának elnöke. Szabó szerint a következő nagy gazdasági válságkezelés a fiskális oldal irányába fog eltolódni, ebben az adósságkezelés fontos lehet. Az eurózóna működőképessége is megkérdőjeleződhet.

„Szemét dolog, de nagyon hatékony formája az államadósság finanszírozásnak”, hogy másfajta kamatot kínál a különböző szereplőknek az állam

– fogalmazott markánsan a versenyszféra oldaláról a HOLD Alapkezelő vezetőségi tagja. Aki érzékeny a kamatokra, az tud venni inflációkövető állampapírt, akit ez nem érdekel, az a bankban közel 0 százalékos kamattal tartja a pénzét. Aki pedig a szürke-fekete gazdaságban „kavar”, annak pedig ott a készpénz. Az állam – mint a bazárban – mindenkinek tud egy olyan kamatot adni, ami megfelelő.

Barcza György szerint az árfolyam, a kamatszint és tőkeáramlás lehetetlen hármasának feloldására törekszik az állam.

Szabó László (b), a HOLD Alapkezelő igazgatóságának elnöke és Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója
Fotó: Kallus György

A külföldi befektetőknek a hatalmas befektetésre rendelkezésre álló forrás miatt már egy alacsonyabb hozamszint is megfelelő, de a hazai lakosságnak ez nem megfelelő, ezt próbálják ösztönözni a pénzügyi vagyongyarapodást – magyarázta az ÁKK vezetője. Látni kell, hogy van egy lakáspiaci boom, a lakáshitelek rekordmagasan vannak, a látra szóló betétek és a készpénzállomány magas aránya mögött a lakáspiaci likviditás emelkedése áll, mivel az emberek nem tudják, hogy pontosan mikor fognak lakást venni.

10 százalékos lakáspiaci növekedéssel viszont még mi sem tudunk versenyezni

– mondta Barcza György.

Szabó ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bankok érdekeltségét is növelni kell, a lakossági állampapírok arányának tervezett duplázáshoz ugyanis szerinte az Államkincstár nem lesz elég. Egy 0,1 százalékpontos jutalékemelés 0,3 százalékos kamatemeléssel lehet egyenértékű, ez az ösztönző a HOLD Alapkezelő vezető tagja szerint már megfelelő lehet az értékesítői szektornak. Az elmúlt időszakban több állampapírt vásárolt a pénzügyi szektor, és csak kevesebbet a háztartások. Szabó László rávilágított,

a globálisan kibocsátott adósság közel negyede negatívan kamatozik, tehát a vásárlók fizetnek a kibocsátóknak. Ebben a nemzetközi összevetésben a magyar gazdaság jól használta ki az alacsony kamatkörnyezetet. Kedvező az is, hogy az állam a hitelfelvevőket a fix kamatozású és futamidejű hitelek felé tolja.

Az ÁKK vezetője szerint a kamatemelkedést a lakossági megtakarításoknál előre hozták, ma már 4 százalék felett vannak az inflációkövető 3-5 éves papírok, és a jelenlegi magyar rendszer már mérsékelni tudja azt a sokkot, ami a világgazdaságot egy esetleges válság során érheti. Barcza György úgy látja, ha a lakáspiaci boom lassulni kezd, akkor a jelenleg készpénzben és bankbetétben álló 14 ezer milliárd forintnyi ingatlanpiaci likviditás új helyet keres majd magának, ez pedig a lakossági állampapírpiacnak is jól jöhet.