Tovább nőhet az idén a termelékenység
A GDP tavaly 4,8 százalékkal nőtt, míg a foglalkoztatottság mindössze 1,1 százalékkal lett magasabb, így a termelékenység 3,7 százalékkal emelkedhetett – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arról beszélt lapunknak, hogy ennél összetettebb a termelékenység mérése, egész egyszerűen azért, mert a fogalom elsősorban vállalati szinten értelmezhető, makrogazdasági kifejezésére nem állnak rendelkezésre megfelelő mérési eszközök.
A valós termelékenység az egyes cégek teljesítményén múlik, ennek tényleges mértékét csak becsülni lehet nemzetgazdasági szinten. Török Zoltán hozzáfűzte:
ha egyéb makrogazdasági mutatókból szűrjük le a termelékenység alakulását, akkor nem tűnik jónak a helyzet, a bérköltségek ugyanis sokkal gyorsabban nőnek, mint a GDP, és ezt a járulékcsökkentések csak részben kompenzálják.
Az iparban dolgozók száma és a szektor termelése hasonló mértékben nőtt tavaly, ezért a termelékenység mindössze 0,1 százalékkal emelkedett ebben a szektorban – fejtette ki Suppan Gergely.
Az építőiparban viszont érdemben nőhetett a termelékenység, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 6 százalékkal bővült a dolgozók száma, míg az ágazat teljesítménye 22,3 százalékkal emelkedett – itt a volumenindex miatt nem vonható ki egymásból a két szám, ám a növekedés így is számottevő. A piaci szolgáltatások termelékenysége nagyot léphetett előre a múlt évben, a szektor ugyanis úgy volt a magyar gazdaság húzóereje, hogy a dolgozók száma csökkent.
A Takarékbank vezető elemzője 4,2 százalékos GDP-növekedésre és a foglalkoztatottak számának 1 százalékos emelkedésére számít, ami a termelékenység 3 százalék feletti bővülését jelentené. Versenyképességi vizsgálatában a Magyar Nemzeti Bank arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottság már nehezen növelhető, a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatottság közelében lehet. A dolgozói létszám emelésén alapuló, extenzív növekedési modellről a technológiai fejlődésen, a hozzáadott érték növelésén alapuló fejlődési modellre kellene átállni ahhoz, hogy az elmúlt években tapasztalható GDP-dinamika tartósan fennmaradhasson.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.