Jobb helyzetben a háztartások

Miután az elmúlt években egy hatalmas válságon vagyunk túl, s azt követően átlendülve egy komoly fellendülés mutatkozik az adatokban, ráadásul az első felmérés alapján persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az index a későbbiekben, több adatfelvétel után éri el valódi értékmérő szerepét – még akkor is, ha az adatokat 2013-tól visszamenően értékelték a mostani mintavételkor – mondta el Vértes András, a kutatásban az Intrum partnereként működő GKI Gazdaságkutató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A szakember szerint a tavalyi év adata magasabb lehet, mint az idei év, hiszen az elemzők – így a GKI is – a beruházások és a fogyasztás dinamikájának csökkenését prognosztizálják.

A magyar lakossági hitelállomány az elmúlt évek meredek csökkenése után, lassan elindul felfelé, de a GDP 20 százalék alatti mértéke rendkívül alacsony.

Hazánkban a GDP arányában 40 százalékon volt a csúcs a lakossági eladósodottságban, miközben az EU-átlag valamivel 60 százalék alatt áll

– ez tehát jelzi a hitelpiacban rejlő potenciált.

A lakossági nem teljesítő hitelek (NPL) tekintetében a magyar bankrendszeren belül rendkívül alacsony – 4 százalék körül van –, ugyanakkor az eladott hitelcsomagokkal a teljes nem fizető állomány (banki és nem banki követelésekkel együtt) 6900 milliárd forintra rúg, s itt a csökkenés épp csak most indult meg a csökkenés. Vértes András hangsúlyozta:

miután a családok jövedelme ebben az időszakban növekedett – tíz év alatt 40 százalékos reálbér-növekedés volt, ami Európa egészében kiváló, ám régiós szinten csak a többiekhez simuló változást jelent – összességében a lakosság fizetési pozíciója javult.