Öt százalékkal bővült a magyar ipari termelés

Az ipari termelés volumene 2019 januárjában 4,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 5 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,6 százalékkal emelkedett – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében.

Az ipari export volumene 6,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 36 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,3, a feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé pedig 5,8 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 8,7, ezen belül a feldolgozóiparé 8,6 százalékkal l nagyobb volt az előző év azonos havinál. Az iparon belül a döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,7, a csekély súlyú bányászaté 16,4 százalékkal emelkedett.

Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 9,5 százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2019. januári átlagos középhőmérséklet 3,6 fokkal alacsonyabb volt a 2018. januárinál).

A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közútigépjármű-gyártás volumene 2,3, míg a közútijármű-alkatrész gyártásáé 5,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,2 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 9,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 3,4 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelésből 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (26 százalék) képviselő húsfeldolgozás, –tartósítás, húskészítmény gyártása 3,1 százalékkal nőtt, a második legjelentősebb súlyú takarmánygyártás pedig 8,2 százalékkal bővült. Három alágazatban csökkent a termelés, közülük a csekély súlyú dohánygyártás esett vissza a legnagyobb mértékben (19,4 százalékkal).

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a villamos berendezés gyártása haladta meg az egy évvel korábbit, mindkét értékesítési irányban növekedést mért a KSH.

Nem ment annyira jól a feldolgozóiparnak

Nem érte el az ipari átlagot a közepes súlyú alágak növekedése:

a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3,1, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A kis súlyú gyógyszergyártás volumene 3,4 százalékkal l maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a hazai eladások igen kedvezőtlen alakulása következtében.

A legnagyobb mértékben, 9,5 százalékkal a feldolgozóipar 5,6 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása csökkent,

nagyrészt a legjelentősebb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) kiugró visszaesése miatt.

A régiók közül csak Nyugat-Dunántúlon csökkent a termelés (2,9 százalékkal). A legnagyobb mértékben, 10 százalékkal Pest régióban emelkedett a volumen, a többiben 2,4 és 9,2 százalék közötti növekedést mértünk. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,6 százalékkal nagyobb volt a 2018. januárinál. Az új belföldi rendelések 9,5, az új exportrendelések 3,9 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány január végén 8,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.