Sorra nyeri a csatákat Ázsia a szabadalmi háborúban

Immár Ázsiából származik a nemzetközi szabadalmi kérelmek több mint fele, ami főleg Kína, India és Dél-Korea kiemelkedő teljesítményének köszönhető – derül ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) kedden kiadott éves jelentéséből.

Tavaly minden korábbinál nagyobb számú, több mint 253 ezer nemzetközi szabadalmi kérelmet regisztrált az ENSZ szellemi tulajdont védő és a kreatív tevékenységet ösztönző szakosított szervezete, ami 3,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot.

Az Egyesült Államokból tavaly 56 142 szabadalmi kérelmet adtak be, 0,9 százalékkal kevesebbet mint 2017-ben. Kínából viszont 9,1 százalékkal több, 53 345 beadvány érkezett. Japánból 49 702 szabadalmi kérelmet, a negyedik helyezett Németországból 19 883-at, az ötödik helyezett Dél-Koreából pedig 1714-et adtak be tavaly.

Kína 1993-ban még mindössze egy nemzetközi szabadalmi kérelmet nyújtott be a WIPO-hoz, de 2017-re felzárkózott a második helyre, letaszítva Japánt. Tavaly is a tengerentúlról érkezett a legtöbb kérelem, de ha így folytatja, Kína akár két éven belül lekörözheti az Egyesült Államokat.

Az első tizenöt ország között szerepel India is, ahol kiugró mértékben, 27,2 százalékkal nőtt az innovációs kezdeményezések száma. A világ legnépesebb állama mellett egyedül Finnország (14,7 százalék) tudta két számjegyű mértékben növelni beadványait.

Ázsia adja jelenleg a szabadalmi bejelentések többségét, ami fontos mérföldkő ezen gazdaságilag dinamikusan fejlődő térség számára, és jól jelzi az innovációs tevékenység történelmi eltolódását nyugatról kelet felé

– mondta Francis Gurry, a WIPO főigazgatója az eredmények ismertetését követően.

Hasonló trendekről árulkodik az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) a múlt héten közzétett éves jelentése is, amely szerint Európában 2018-ban minden eddiginél több, összesen közel 174 317 szabadalmi bejelentést tettek, ami 4,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A legtöbb szabadalmi bejelentést az orvosi technológiák, a digitális kommunikáció és a számítógépes technológia területén adták be.

a főbb ázsiai innovátor országok tehát a kontinensünkön beadott szabadalmak közel negyedét adják.

A trend azonban itt is a távol-keletieknek kedvez.

Míg a legtöbb kérelmet beadó Egyesült államok csupán 2,7 százalékkal növelte a szabadalmi kezdeményezések számát, addig japán 3,9 százalékkal, Kína 8,8 százalékkal, Dél-Korea pedig 13 százalékkal.

Az ázsiaiak tehát egyre aktívabbak az európai szabadalompiacon is.

Innovációs tényezővé váltak az ázsiai tech cégek

Az ázsiai térnyerés a beadott céges kezdeményezéseknél is szembeötlő. A legaktívabb vállalatok 10-es listáját is ázsiai cégek dominálják, hat távol-keleti gyártó mellett csupán két-két európai és amerikai cég található a WIPO nemzetközi szabadalmakat regisztráló listáján.

Közülük toronymagasan vezet a kínai Huawei távközlési vállalat, amely több mint 34 százalékkal, 5405-re növelte nemzetközi szabadalmi kérelmeinek számát 2018-ban. Ez egyben vállalati rekordot is jelent a szabadalmak területén.

A második helyezett japán Mitsubishi Electric 2812 beadványt nyújtott be tavaly a WIPO-hoz, majd az amerikai Intel (2499) és Qualcomm (2404), majd ismét egy kínai cég, a ZTE (2080) következik.

A top 10 tagja még a koreai Samsung és LG, valamint a kínai BOE, megelőzve a svéd Ericssont és a német Robert Boscht.

Ami az öreg kontinenst illeti, Ázsia szerepe itt is egyre meghatározóbb. 2018-ban négy vállalat is egyenként közel 2500 szabadalmat adott be Európában az EPO-hoz, a legaktívabb német Siemens mindössze 8 indítvánnyal előzte meg a második, kínai Huaweit, és mindössze 44-gyel a harmadik, dél-koreai Samsungot. A negyedik helyre szintén egy dél-koreai vállalat, az LG futott be.

Úgy tűnik tehát, a Huawei egész pályás letámadást folytat az innovációs térfélen, Európában és globálisan egyaránt.

A vállalat világszerte 80 ezer elfogadott szabadalommal rendelkezik, ami nyolc százalékos növekedés a tavalyi eredményhez képest. Ezek többsége találmányi szabadalom.

A cég kiemelkedő szabadalmi tevékenysége nem meglepő annak fényében, hogy a kínai vállalat árbevételének 11-13 százalékát fordítja a legújabb technológiák kutatására, emellett világszerte 16 k+f központot működtet.

A kínai gyártó kiemelkedően aktív a technológiai licenszek, ezen belül is a digitális és telekommunikációs fejlesztések bejelentésében, és vezető szerepet tölt be az 5G-s hálózat és eszközözök fejlesztésében.

Eközben a kínai egyetemi szféra is egyre aktívabb a szabadalmak benyújtásában: tavaly először kerültek a WIPO ranglistáján kínai felsőoktatási intézmények a top tízes csoportba, ráadásul rögtön négy is az öt amerikai és egy dél-koreai egyetem mellé. A Sencseni Egyetemet és a Dél-kínai Műszaki Egyetemet csak a 25 éve listavezető kaliforniai UCLA és az massachusettsi MIT előzi meg a beadványok számában.

Másfél száz hazai kezdeményezés

Magyarországról egyébként 2017-ben 147, 2018-ban pedig 153 nemzetközi szabadalmi kérelmet adtak be a WIPO-hoz. Az Európai Szabadalmi Hivatal pedig 120 új beadványt regisztrált hazánk területéről, amivel a 33-ok vagyunk az egymillió főre jutó szabadalmi kérelmek számát tekintve.