Tovább telítődött a munkaerőpiac

A KSH közölte a foglalkoztatási, valamint a munkanélküliségi adatokat is. Foglalkoztatottság szempontjából mindkét nem esetében javulás figyelhető meg, többen vannak viszont a munkanélküli férfiak, mint a nők.

Kevesebb volt a közfoglalkoztatott

A foglalkoztatottak létszáma 1,3 százalékkal magasabb, 4 millió 497 ezer fő volt tavaly december és idén február között az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 80, a külföldi telephelyen dolgozóké 16 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezer fővel lett kevesebb – áll a KSH jelentésében.

E szerint a foglalkoztatottak közül 4 millió 428 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett.

A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel (1,2 százalékkal), 2 millió 430 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 12 ezer fővel, 1 millió 998 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak száma 293 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28,9 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 36 ezerrel, 3 millió 434 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal 84,3 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 55,8 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 75,0 százalékra emelkedett, amely megegyezik az Európai Unió 2020-ra kitűzött célértékével.

Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,9, a nőknél 67,2 százalék.

Többen voltak a munkanélküli férfiak

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 93 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra nőtt. A nők esetében a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 76 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent tavaly december és idén február között az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a KSH adati szerint.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 39 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek közel negyede ebből a korcsoportból került ki.

A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,1 százalék volt, az 55–74 éveseké pedig 2,3 százalék. A változások a 25–54 éves korcsoport kivételével mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliség átlagos időtartama 13,7 hónap volt, a munkanélküliek 37,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Február végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,9 százalékkal, 266 ezer főre csökkent.

Varga Mihály: jól teljesítettünk uniós szinten is

„Magyarország a foglalkoztatást tekintve is egyre jobban teljesít, a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan az év ezen időszakában, mint most – mondta el Varga Mihály a pénzügyi tárca vezetője a KSH adatai kapcsán. Hozzátette,

nemzetközi összehasonlításban is jól szerepel Magyarország, hazánk az Európai Unió harmadik legalacsonyabb munkanélküliségű országa.

Falba ütközik a munkaerőpiac

„Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni kissé pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon – véli Horváth András, a Takarékbank elemzője. Szerinte az ok e jelenség mögött – a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett – egyértelműen, hogy

a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztató és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.

Továbbá ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez a tendencia várható.

Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint néhány munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot

– tette hozzá az elemző. Kitért arra is, hogy a munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontján és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek, de ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.