Van tere a magyar bankrendszer koncentrációjának

Az elmúlt három évben átlagosan öt százalékkal bővült a hitelállomány a régióban – mondta Csomor Csaba. Az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó banki eszköz között szoros összefüggés mutatható ki, ebből a szempontból három klaszterre oszthatóak az országok.

A jövedelmezőség javult, a jegybank azonban még mindig a hazai bankok magas költségeire figyelmeztet,

ami régiós szinten is kiemelkedő, ugyanakkor a nyereségességük (ROE) jó a magyar hitelintézeteknek.

Kevés olyan bank van Európában, amely képes volt annyi felvásárlást végrehajtani, mint az OTP, a régió legaktívabb felvásárlója volt a magyar hitelintézet hat tranzakciót hajtottak végre 2015 és 2018 között

– hangsúlyozta Bíró Balázs. A lengyel állam négy bankot vett. Az eladói oldalon a Raiffeisen Bank és a Societe Generale volt a legaktívabb, négy-négy tranzakcióval. A régióban a legtöbb tranzakció Lengyelországban volt, de szorosan mögötte áll Magyarország, mindkét országban az állam jelentős szereplőként lépett fel ebből a szempontból. Csomor Csaba elmondta: fontos lesz a jövedelmezőség a következő években.

A nagy bankok létrejöttének van értelme, mivel Magyarország aránylag kis piac – fejtette ki Bíró Balázs. A Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ráadásul más fő profillal rendelkezik, így az összeolvadás kedvező lehet. A spanyol piacon jelenleg nyolc univerzális bank van, de az ottani szakértők szerint öt lenne célszerű. Ez a jelenség előbb-utóbb Magyarországon is megjelenhet.

Egyértelműen túl vagyunk a nem teljesítő hitelek rátjának csúcsán.

A nem teljesítő piacok mozgatórugója elsősorban a jelentős, 710 milliárd eurós állomány volt, ami a 3,4 százalékos rátát jelent.

Ennek legnagyobb része Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Görögországban van, ebben a négy országban van a teljes európai NPL-állomány több, mint fele. A nem teljesítő hitelek kezelésére sok országban jól működő követeléskezelői hálózat jött létre, illetve jelentős leírások is történtek. A gyorsan bővülő hitelkiáramlás és a várható kamatemelések miatt nem kizárt, hogy ismét növekedne az NPL-ráta.

Magyarország a második legnagyobb portfólió-értékesítési piac volt az elmúlt három évben, mintegy 4,8 milliárd eurós hitelállományt adtak el a bankok.

A 2015-ös, tíz százalék feletti NPL-arány tavaly hat százalék alá zsugorodott, ami a lakásárak emelkedésének és a befektetői érdeklődés megjelenésének köszönhetők. A legnagyobb értékesítők az Ageon, a CIB, az MKB, az UniCredit és a Raiffeisen voltak. Európai szinten az osztrák, a görög és az olasz bankok voltak a legnagyobb értékesítők.

A biztosítási piac egyértelmű hajtóereje a nem-élet ágazat – mondta Mérth Balázs, a Deloitte partnere.

Az egy szerződésre jutó kötelező biztosítási bevétel még mindig negyede Magyarországon a nyugat-európaihoz képest, ehhez hozzá tartozik, hogy nálunk az egészségügyi kiadásokat nem fedezi a kgfb.

Az életbiztosítás alapvetően egy drága megtakarítási lehetőség volt, azonban az emberek rájöttek, hogy a mögöttes alapokat a magas díjak nélkül is meg lehet vásárolni. Jelenleg nehéz organikusan növekedni, ehhez edukálni kellene az embereket. A tradicionális brókerhálózatokon nem lehet bővülést elérni. A magyar piac erősen versengő régiós összehasonlításban. A Vienna Insurance Group volt a legaktívabb vevői oldalon nyolc tranzakcióval, eladói oldalon az AIG (hat tranzakció) volt kiemelkedő a régióban.

A magyar biztosítási piac hét százalékkal bővült az elmúlt három évben, az életág bevétele csak minimálisan változott, főleg a nem-élet biztosítások növekedtek. Ezt a folyamatot alapvetően az általános gazdasági növekedés hozta, organikus bővülés gyakorlatilag nincs.