A kormány megszüntetné a kisadókat

Ingatag talajon jár, aki megpróbálja pontosan meghatározni, hogy hány adó és járulék él és virul a magyar adórendszerben, még a Pénzügyminisztériumban (PM) is óvatosan fogalmaztak, szerintük „mintegy hatvan különböző közteherfajta létezik Magyarországon”.

Éppen ezért a kormány – egyébként nem először az elmúlt húsz évben – az adórendszer egyszerűsítését, egész pontosan a bevételek alig egy százalékát biztosító húsz legkisebb járulék, adó megszüntetését tervezi a következő másfél évben.

Egy tipikus cég még átlagosan tizenegyféle adót, járulékot fizet – ami megfelel a térségi átlagnak –, így valóban nem tűnik megvalósíthatatlan elképzelésnek, hogy a húsz legkevésbé használt adó megszűnjön, vagy beolvadjon egy másik adónembe.

A PM érvelése szerint a sok kis adóval csak gond van, ugyanis annak ellenére, hogy egy átlagos cég mindössze alig egy tucat adóval találkozik, a jogrendszer változásainak követése mind az állami szereplők, mind a cégek számára felesleges adminisztrációval jár – vagyis jóval többet lehetne nyerni össztársadalmi szinten ezek megszüntetésével, mint ami a bevételi oldalon elveszni látszik azzal a bizonyos 1 százalékkal.

A „mintegy hatvan” elvonásból 55 közterhet sikerült azonosítani a Jalsovszky Ügyvédi Iroda idei adóregiszterében. Januárban néggyel csökkent az elvonások száma: eltűnt a rendszerből a kulturális adó, amelyet a pornográf tartalmú termékekre vetettek ki. A megszüntetés indoka az volt, hogy nem érte el a kívánt társadalmi hatást, és nem termelt elegendő bevételt. Ugyancsak megszűnt a baleseti adó (amely fokozatosan beolvad a biztosítási adóba), az egészségügyi hozzájárulás és a pénzintézetek különadója.

A megszüntetésre váró adók sora elég hosszú, hisz ott a számtalan különadó, például a a bevándorlási, a befektetési alapkezelők különadója, de megemlíthetjük az ebrendészeti hozzájárulást, az erdővédelmi, a földvédelmi járulékot vagy épp a kamarai hozzájárulást.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható