Két éve tanulhatnak órarendszerűen a szakképzésben részt vevők pénzügyi-vállalkozási alapismereteket. Mik a tapasztalatok?
Rendkívül kedvezők: a fiatalok nagyon nyitottak az új ismeretekre, már csak azért is, mert megtapasztalták, hogy a megszerzett ismereteket azonnal be tudják építeni a valós életbe. Olyan új tudást adhatunk nekik, amely valóban élményalapú. Ezzel az új tantárggyal olyan új szemlélet debütált, amelyet meg akarunk honosítani a szakképzésben. Hozzáteszem: könnyű dolgunk volt, hiszen teljesen új tantárgyat kellett felépítenünk, nem a meglévő ismeretanyagot, oktatási metódust átalakítanunk.
A sikerhez pedagógusok is kellenek. Korábban legfeljebb választható tárgyként lehetett felvenni a pénzügyi alapismereteket. Az órarendbe beágyazott tanóráknál ez már kevés. Milyen lépéseket tettek e téren?
Való igaz, hogy az idei tanévben 26,3 ezer 10. évfolyamos tanuló ismerkedett meg az új tantárggyal, őket csaknem hétszáz oktató segítette, akik továbbképzésen sajátították el az új ismereteket. A tapasztalatok szerint az oktatóknak is sokat jelent az új tudás, a minisztérium ezért teljes mértékben támogatja, hogy az alapokat már a közoktatásban sajátítsák el a tanulók, miként ezt az elfogadott hétéves pénzügyi tudatossági kormánystratégia is előirányozza.
Az új szemlélet a szakképzés frissen bejelentett, gyökeres átalakítására is jellemző. Ám komoly kritikák érik azt, hogy a néhány éve indított átalakítás ellenére most megint alapjaiban változik a rendszer.
A Szakképzés 4.0 stratégia nem átalakítás, hanem továbbfejlesztés, amely igazodik a piaci igényekhez. Ugyanaz a pálya, mint amit a reform első időszakában megfogalmaztunk, csak most szélesebbé válik az az út, amelyen elérhetjük a céljainkat. A gazdaság, a technológia, a munkaerőpiac gyors változása folyamatosan újabb és újabb feladatok, kihívások elé állítja a szakképzést és a felnőttképzést, amelyek megoldására rugalmasabb rendszer, hatékony válaszok, rövid és hosszú távra szóló intézkedések megtétele szükséges.
A kormány munkaalapú társadalmat épít. A foglalkoztatottak száma 2010 óta elérte a 4,5 milliót, ugyanakkor a gazdaság további erősödéséhez szükség van jó szakemberekre és az ő megbecsülésükre. Eddig is kiváló eredményeket mutattunk fel, például a duális képzések bevezetésével. A cél most e képzési forma elmélyítése, hogy több vállalkozás lépjen be a képzési oldalon, több helyen legyen elérhető ez a valóban adekvát tudást nyújtó, a piaci igényeknek megfelelő képzésforma. A sikerhez feltétlenül szükséges a tartalom megújítása és az, hogy a gyakorlati oktatás hangsúlyosabb legyen.
Az alig néhány éve indult szakgimnáziumok helyét a technikumok veszik át, sokan ebben is a kapkodást látják. Mi erről a véleménye?
Azt gondolom, hogy a szakképzés terén ideje letenni a voksot a szakmaiság mellett. Az ebbe a képzési rendbe érkező tanulóknak nem lehet csak az érettségi a céljuk, az egy kiegészítő, fontos elem, de nekik a szakmaiságon keresztül kell karrierpályát mutatnunk. Az ötéves technikusképzés erre kiválóan alkalmas: a gyakorlatorientált képzés révén néhány éven belül kinevelhető az a ma hiányzó középvezetői kör – a technikusoké –, amelyre égető szükség van például a jármű- vagy épp a vegyiparban. A technikusképzés ugyanakkor a felső vezetői szint, a mérnökképzés előszobájaként is funkcionál majd.
A teljes interjú a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.