A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn tette közzé, hogy az első negyedévben 3661 új lakás épült, 7,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9639 volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly március végén.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy
a kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.
A pénzügyminiszter szerint idén is folytatódik a lakásépítések dinamikus bővülése, a magyar gazdaság teljesítménye és a meghozott kormányzati intézkedések szavai szerint megfelelő hátteret adnak az építőipar további növekedésének, így a lakásépítések száma akár 20 százalékkal is emelkedhet az idén. Varga Mihály szerint a bővülést a családvédelmi akcióterv keretében kibővített otthonteremtési kedvezmény, a javuló foglalkoztatási és jövedelmi helyzet, az élénkülő hitelezés, valamint a kedvezményes lakásáfa is támogatta. Hozzátette, hogy az első három hónapban a fővárosban továbbra is kiemelkedő mértékben, másfélszeresére emelkedett az átadott lakások száma, míg a kiadott lakásépítési engedélyek a községekben mutattak nagyon dinamikus, 46 százalékos emelkedést.
A Takarékbank elemzője szerint az idén és jövőre jelentős lakásátadási hullámra lehet számítani, amit némileg lassíthat, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására a tavaly november 1. előtt építési engedéllyel rendelkező lakásokra.
A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került – írja Suppan Gergely.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője azt emelte ki, hogy a kiadott építési engedélyek száma éves szinten Budapesten és a nagyobb városokban esett vissza leginkább, 8-9 százalékkal. Szerinte is nagy szerepe lehet ebben az 5 százalékos áfa év végi kifutásának, mivel 2020-tól újra 27 százalékra emelkedik a lakásáfa.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a városokban visszaesés tapasztalható, a községekben, a tavalyi első negyedévhez képest 46 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, ami egyrészt a nagyvárosok erőteljes áremelkedése miatt a kisebb településeken megfigyelhető keresletélénkülés, másrészt a közelmúltban a vidéki lakáspiac élénkítésére tett kormányzati bejelentések hozadéka lehet.
Regős Gábor, a Századvég elemzője azt emelte ki, hogy
az új lakások optimális éves darabszáma a környező országokkal való összehasonlítás alapján 30 ezer körül lehet, így a tavalyi 18 ezer után még van tere a növekedésnek, amelynek elérését a csok segítheti.
Az első negyedévben a korábbinál szerényebb, de még így is határozott volt a lakásépítések számának növekedése. Budapesten az erős bázisidőszaki adat mellett is másfélszer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Ennél több építkezést csak Pest megyében fejeztek be, míg a lista harmadik helyén Győr-Moson-Sopron megye áll.
A Századvég elemzője kiemelte, hogy azokban a régiókban épül kiemelkedően sok lakás, ahol a munkaerő iránti kereslet is magas, ahova szívesen költöznek az ország más részeiből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.