Nem változott az alapkamat a briteknél

A piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa, így az változatlanul 0,75 százalék.

A kamatdöntés csütörtöki bejelentése után közzétett új, 44 oldalas negyedéves inflációs jelentésben a brit jegybank ugyanakkor javította a brit gazdaság növekedésére adott előrejelzéseit.

Az új prognózis szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén 1,5 százalékkal, jövőre 1,6 százalékkal, 2021-ben 2,1 százalékkal nőhet.

A Bank of England eddigi előrejelzése 1,2, 1,5, illetve 1,9 százalékos GDP-növekedést valószínűsített erre a három évre.

A monetáris testület egyhangúlag szavazott a jelenlegi alapkamat fenntartására, és szintén egyhangú döntéssel változatlanul hagyta a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási programok keretét is.

A Bank of England 2016 augusztusában, az akkor végrehajtott kamatcsökkentéssel együtt 435 milliárd fontra (164 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású – vagyis jó minőségű, alacsony hozamú – vállalati kötvényekre.

A brit jegybank az eggyel korábbi, februári inflációs jelentésben még rontotta idei és jövő évi növekedési prognózisait: a Bank of England az általa addig várt 1,7 százalékról 1,2 százalékra módosította idei GDP-bővülési becslését, 2020-ra szóló GDP-növekedési prognózisát pedig 1,7 százalékról 1,5 százalékra vette vissza.

A februári inflációs jelentésben a Bank of England egynegyedes esélyt valószínűsített arra, hogy a brit gazdaság az idei év második felében egy időre recesszióba kerül.

A csütörtökön bemutatott új inflációs jelentésben azonban recessziós előrejelzés már nem szerepel.

A Bank of England várakozása szerint a végleges első negyedévi GDP-adat 0,5 százalékos negyedéves összevetésű növekedést jelez majd, részben a brit és az európai uniós vállalati szektorokban tapasztalt, a várakozásokat meghaladó készletbeszerzések miatt.

A jegybank szerint e fokozott ütemű készletfelhalmozások hajtóerejét a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) korábbi – azóta kétszer meghosszabbított, jelenleg október 31-ig terjedő – határidőinek közeledése adta.

Ez a hajtóerő a májusi inflációs jelentés szerint átmeneti lesz, és a második negyedéves GDP-növekedés várhatóan 0,2 százalék körüli ütemre lassul.

Mindezen hatásokat szétterítve azonban a brit gazdasági növekedés alapvető üteme a korábban vártnál valamivel erőteljesebb, bár minimális mértékben elmarad a növekedési potenciáltól – áll a Bank of England új inflációs jelentésében.

A brit jegybank hangsúlyozza, hogy a Brexit-folyamatot övező bizonytalanság különösen jelentős hatást gyakorol a beruházásokra, amelyek értéke egy éve folyamatosan csökken.

Ennek ellenére azonban a Bank of England a hosszabb távú, háromévi előrejelzési távlaton belül fokozatos élénkülésre, ezzel párhuzamosan a munkanélküliség jelentős csökkenésére számít. Az új inflációs jelentés szerint a munkanélküliségi ráta 2022 második negyedében alig 3,5 százalék lesz; ez 1973 óta nem mért mélységi rekord lenne.

Mark Carney, a Bank of England kormányzója az inflációs jelentést bemutató csütörtök délutáni sajtóértekezletén hangsúlyozta: ha a brit gazdaság teljesítménye a jegybank által jelenleg várt növekedési pálya mentén halad, a piac szereplők mostani várakozásainál nagyobb gyakoriságú és nagyobb mértékű kamatemelések válhatnak szükségessé.

Az árazásokból következtethetően a piac jelenleg csak egy 0,25 százalékpontos jegybanki kamatemeléssel számol a 2021-ig terjedő időszakban.

Az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics az inflációs jelentéshez fűzött csütörtöki gyorselemzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England már az idei év vége előtt, legnagyobb valószínűséggel novemberben 1,00 százalékra emeli alapkamatát.

A Bank of England derűlátását ugyanakkor a londoni elemzői közösség nem osztja feltétlenül.

Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézete éppen csütörtökön ismertetett tavaszi előrejelzésében az általa eddig várt 1,5 százalékról 1,3 százalékra csökkentette a brit gazdaság idei növekedésére szóló becslését, és 1,7 százalékról 1,5 százalékra vette vissza 2020-ra adott prognózisát.

Az ITEM Club londoni elemzői szerint a negatív felülvizsgálatot elsősorban a Brexit-folyamat elhúzódó bizonytalanságai indokolják.