Nemsokára indul a Növekedési Kötvényprogram

Növelheti a magyarországi vállalkozások forrásellátottságát, és adott esetben csökkentheti a cégek finanszírozásában a bankhitelek arányát a júliustól induló Növekedési Kötvényprogram. A Magyar Nemzeti Bank tervei szerint a program a Növekedési Hitelprogramot (NHP) egészítheti ki. Az MNB és a bankok együttműködésének köszönhetően az érintett vállalatok hosszú távon kedvező és kiszámítható forráshoz juthatnak fedezet bevonása nélkül.

2019.05.23, 11:59

A vállalati kötvény egy speciális finanszírozási forma: a vállalkozás – jellemzően fedezet nélküli – adott lejáratú kötvényt bocsát ki, amit megvásárolva a kötvénytulajdonosok finanszírozzák a cég fejlesztését és működését, egy előre meghatározott hozamért – derül ki az OPT közleményéből.

Ez a finanszírozási forma akár a banki hitelezésből származó forrásokat is kiegészítheti, vagyis egy vállalkozás számára kézenfekvő megoldás lehet adott esetben mindkét finanszírozási formát igénybe venni.

A kötvénykibocsátást Magyarországon a következő időszakban a Magyar Nemzeti Bank is támogatja kötvényvásárlási programjával.

A vállalati kötvényvásárlás nem ismeretlen e szegmensben: az Európai Központi Bank (EKB) 2016 szeptemberében hirdette meg hasonló programját. A kötvényvásárlás célja a monetáris lazítás volt, vagyis az EKB ezzel az eszközzel is hozzá kívánt járulni a forrásbőséghez, így alacsonyabb szinten maradhattak a kamatok, a vállalkozások pedig több lehetőség közül választhattak forrásbevonás céljából. A program tavaly zárult, azóta nem vásárol az EKB vállalati kötvényeket, csak a portfólióban lévő papírokat kezeli.

A 2008-as évet követően a vállalati hitelek befagytak, így a nemzetközi piacokon a vállalkozások kötvénykibocsátással próbáltak forrást bevonni. A válság következtében ugyan a banki hitelállomány drasztikusan csökkent, a kötvényállomány viszont emelkedni tudott. Magyarországon is jelentősen, negyedével csökkent a vállalati hitelállomány a válság hatására, a kötvényállományban azonban nem volt tapasztalható jelentős, ezzel ellentétes elmozdulás. A forrásszűkén az MNB az NHP bevezetésével tudott érdemben segíteni.

Az uniós vállalati kötvényállomány (itt a nem pénzügyi vállalatokról van szó természetesen) tavaly év végén 2000 milliárd euró volt, ez az EU GDP-jének a 13 százaléka.

Az egyes tagállamok között persze jelentős az eltérés, így Franciaországban kemelkedő a vállalati kötvényállomány – az Eurostat adatai szerint csaknem eléri az ország GDP-jének harmadát – Magyarországon azonban ennél jóval szerényebb, a GDP 1,5 százalékát kitevő, 650 milliárd forintos állományról beszélhetünk. Ezt a kötvény-volument a nemzetközi tapasztalatok alapján mindenképp érdemes volna növelni, így változatosabbá válna a vállalatok finanszírozása, amely az esetleges válságok kezelése miatt lehet fontos.

Ma a hitelkibocsátás volumene már megfelelő, ám a finanszírozásban – egyes vélemények szerint – túlságosan nagy a banki hitelek aránya. Ezt a túlsúlyt a vállalati kötvénykibocsátással lehet tompítani, ami a hitelek és kötvények közti piaci verseny élénkülését is eredményezheti, ami pedig a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja.

Ha egy fejlett, likvid kötvénypiacon keresztül a gazdasági szereplőknek lehetőségük nyílik a bankrendszer közreműködése nélkül, közvetlenül finanszírozni a vállalatokat, az a piac sérülékenységét is csökkentheti. A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése érdekében az MNB 300 milliárd forint értékben fog vásárolni jó minőségű vállalati kötvényeket. Ez elsősorban a nagyobb vállalkozások számára jelenthet megoldást, hiszen a minimális kibocsátási érték egymilliárd forint lesz.

Az MNB programja a várakozások szerint igencsak felkavarhatja a magyarországi vállalati kötvénypiacot. A tervek értelmében a forint alapú kötvények futamideje 3-10 év lenne, a jegybank pedig legfeljebb a kibocsátott kötvénysorozat 70 százalékát vásárolná meg.