Több ezer milliárdot forintot fordít a kormány közúthálózat-fejlesztésre

A közlekedéspolitika aktualitásairól, a közlekedésfejlesztéssel és az autóbuszos személyszállítással összefüggő innovációkról és kormányzati intézkedésekről Érsek István közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár számolt be. A magyar közlekedési szakpolitika központi elemei a hazai piac védelme, valamint a versenyképesség erősítése. A legfontosabb kihívásnak a közlekedési szektorban megjelenő technológiai fejlődésre való reagálást tekinti, amelyre az államnak és a piacnak is kiemelt figyelmet kell fordítania. A kormányzat aktívan készül az automatizációra, a cél a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás fenntartása az új technológiák nyújtotta lehetőségek között.

Az automatizáció és a mesterséges intelligencia elterjedésének hatása hullámokban érvényesül, 2030-ra várható a vezető nélküli járművek nagy százalékú elterjedése.

A közúti úthálózat fejlesztése kapcsán Érsek István elmondta, 2024-ig a tervezett közútfejlesztési projektkeret 3200 milliárd forint. Stratégiailag a Magyar Falu Programhoz kapcsolódó mellékutak és helyi utak felújítása, valamint a megyeszékhelyek, kiemelt térségek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba két kiemelten fontos terület. A közösségi közlekedési hálózat fejlesztése kapcsán a kormányzati intézkedések az egységes alapelvek mentén kialakított integrált megoldásokat helyezik fókuszba, ennek a legfontosabb elemei az indokolatlanul párhuzamos kapacitások megszüntetése a vasúti és az autóbuszos alágazatokat összehangolva, a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) bevezetése, átlátható tarifa- és egy valóban utasbarát rendszer kialakítása.

Érsek István kitért a jelenleg pilot fázisban lévő, innovatív jármű alapú iskolabusz hálózat kialakításának legfontosabb elemeire is, a szolgáltatást három tankerületben – Budapest II. kerület, Debrecen, Kecskemét – fogják tesztelni.

Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója kiemelte: „Az elmúlt években a turizmus folyamatos fejlődése tapasztalható, ami abban is megmutatkozik, hogy a vendégéjszakák száma az utóbbi két évben mintegy 10-10 százalékkal haladta meg az előző évit. A stratégiai ágazattá vált turizmus fejlődését fontos, hogy a közlekedési infrastruktúra is lekövesse, biztosítva ezzel a magas szintű mobilitást.” A vidéki turisztikai desztinációk fejlődése érdekében a következő évtizedben a kormányzat 828 milliárd forint forrást szán a magyar turizmus kifejezetten Budapesten kívüli fejlesztéseire. Jelenleg a

magyar GDP 11 százalékát a turizmus adja, az ágazat a magyar GDP növekedésének duplájával nő évente, s a szektor 400 ezer embernek biztosít munkalehetőséget.