Mélyponton a munkanélküliség

A március-májusi időszak átlagában 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami újabb rekordnak számít az előző háromhónapos időszak 3,5 százalékos arányát követően. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-24 éves munkanélküliek száma 7,2 ezerrel, 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal, 11,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal 2,3 százalékosra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,7 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

4,5 millió felett a foglalkoztatottak száma

Ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi háromhónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa.

Az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

- közölte a KSH. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 84, a külföldi telephelyen dolgozóké 8 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 48 ezerrel, 114 ezerre csökkent.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett. A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,0 százalékra emelkedett, ami megfelel az Európai Unió által az Európa 2020 stratégiában a jövő évre a kitűzött célértékének.

A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség

Varga Mihály pénzügyminiszter megállapította, a 2010-es a kormány által kiindulópontnak tekintett 3,7 milliós foglalkoztatáshoz képest 800 ezres a növekedés.

Az adatok azt jelzik, hogy a különböző szektorokban érezhető munkaerőhiány és a bérnövekedés magatartásbéli változásra kényszerítette a vállalkozásokat, így ezek sokkal hatékonyabban használják fel a munkaerőt, mint korábban – mutatott rá a miniszter.

Hozzátette, a munkanélküliségi ráta csökkenése egyre lassul, de abban bíznak, hogy a mostani érték még nem a végleges szám, s amíg van olyan ország, amelynek jobbak a mutatói – mint például Csehország a maga 2 százalékával -, addig a kormánynak is van tennivalója.

Varga Mihály szerint nagy jelentőséget lehet tulajdonítani a munkavédelmi akciótervnek, amely a jelek szerint jól működött az elmúlt években.

A politikus aláhúzta: a rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony – 3,4 százalékos – a munkanélküliségi ráta, mint most.

A vállalatok hajlandóak a betanítandó munkaerő felvételére is

Az állástalanok aránya ezzel újabb rekord alacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb. Ez főként annak tudható be, hogy napjainkra jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezetőelemzője. Mindemellett a vállalatok egyre inkább hajlandóak olyan munkaerő felvételére is, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerőpiaci körforgásból.

Virovácz szerint a foglalkoztatás szerkezete tovább javult, tekintve, hogy

a közfoglalkoztatottak létszáma alig haladja meg a 110 ezer főt,

tovább szűkítve ezzel a munkaerőpiac kínálati oldalát. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma egy év alatt közel 84 ezer fővel emelkedett, ami bár továbbra is erős javulás, ám mértéke elmarad az elmúlt években tapasztaltaktól. A munkaerőpiac telítettségének fennmaradása várhatóan további bérnyomást és hatékonyságjavulást kényszerít ki a gazdaság egészében.

Gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságnál tart a gazdaság

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint régóta nagyon alacsonyan van a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató is kedvező. Lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság. Az említett adatokon éppen ezért már nem igazán lehet javítani, már csak azért sem, mert számos ágazatban elég komoly gondot okoz a munkaerőhiány.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javulás következzen be és jobban segítse a gazdasági növekedést, szerkezeti átalakulásra van szükség. Egyrészt oktatási programokkal, képzésekkel kellene az inaktívakat visszaterelni a piacra. Továbbá fokozni kellene a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás