Óriási meglepetés: négy százalék lett a maginfláció

Májusban 3,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest, ami megyegyezik az áprilisi adattal – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A friss adat megegyezik a Világgazdaság elemzői konszenzusával, ugyanakkor 0,8 százalékponttal meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásait. A maginfláció ugyanakkor a jegybanki célsáv tetejére, 4 százalékra erősödött, ami erőteljes árnyomást mutat, és nem kizárt, hogy emiatt az MNB a következő, júniusi kamatdöntő ülésén ismét szigorító lépésekről dönt.

A Világgazdásás korábbi elemzői konszenzusa szerint 3,9 százalék lehetett a drágulás üteme májusban az előző év azonos időszakához képest, ami jóval magasabb a jegybank 3,1 százalékos várakozásánál.

A KSH adatközlése teljes mértékben összhangban alakult az ING és a piac várakozásaival. A maginfláció változatlan maradt, 2,4 százalékos év/év növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Mindezekből világosan látszik, hogy az infláció erősödése a maginfláción kívüli tételekből fakad – olvasható ING közleményében.

Tekintettel arra, hogy az MNB a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja, és maga is 3,2–3,4 százalékos inflációt jelzett előre a nyári hónapokra, így változást a jegybanki eszköztárban továbbra sem várunk. Ezen várakozásunkat erősíti, hogy az MNB júniusi előrejelzése 3,3 százalék volt, vagyis a tényadat ezt még alul is múlta. Amíg a maginflációban nem látunk érdemi elmozdulást, az MNB-től sem várhatunk változást a laza monetáris politikát illetően – írja a közlemény.

A nyári hónapokban az infláció a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, összhangban az MNB várakozásával. Felfelé mutató kockázatot jelenthet az árfolyam további gyengülése, illetve az olaj világpiaci árának tartós emelkedése. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,8 százalékos inflációt prognosztizálunk.

Magyar Nemzeti Bank elemzése

A szezonális igazítás nélkül számolt maginfláció és az adószűrt maginfláció egyformán 0,3 százalékponttal 4,0 százalékra, illetve 3,7 százalékra emelkedett. A másik két alapmutató a keresletérzékeny termékek és a ritkán változó árú termékek inflációja 0,2-0,2 százalékponttal 3,6 százalékra, illetve 3,9 százalékra emelkedett.

A maginfláció emelkedését a jegybank elemzése szerint a piaci szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek áremelkedésének élénkülése okozta. A piaci szolgáltatások árai májusban 0,7 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz viszonyítva.

Májusában a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz nőtt, a költségváltozásokra érzékenyebb – élelmiszer és üzemanyag – termékek inflációs hozzájárulása lényegében nem változott, állapította meg az elemzés.