SZIT: az adóelőnyökért cserébe szigorú szabályozás jár

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) nem más, mint egy olyan részvénytársaság, ami ingatlanhasznosítási céllal működik – mondta Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói igazgatóságának vezetője a Világgazdaság Ingatlanpiac 2019-2030 elnevezésű konferenciáján. Az egész koncepció lényege, hogy a társaság adóelőnyöket kap a nagyon szigorú jogszabályi előírások betartásáért – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek a cégek lehetnek újonnan alakult társaságok, már bevezetett tőzsdei cégek, illetve tőzsdére tartó vállalakozások is.

Károly Gábor

2019.06.06, 11:10

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos feltételeket nem kötelező azonnal teljesíteni – erre a társaságoknak legfeljebb két évük van. Elővállalkozásként is lehet indulni, ha pedig minden teljesül, akkor válik SZIT-té a cég, de az adóelőnyöket már ezalatt az időszak alatt is igénybe lehet venni – mondta Szalay Rita, hangsúlyozva, hogy ha ezeket a kritériumokat mégsem teljesíti a cég, mégsem alakul SZIT-té, akkor ezeket a kedvezményeket duplán kell visszafizetni.

A SZIT-ekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Az egyik, hogy kötelező osztalékot fizetni. Szalay Rita kifejtette, hogy ezt tavaly korrigálta a jogalkotó: az igazgatóságnak kötelezően kell az osztalékfizetést beterjeszteni a közgyűlés elé, de ott ezt már nem kötelező megszavazni. Szintén kiemelte, hogy legalább a mérlegfőösszeg 70 százalékának ingatlannak kell lennie, de egyetlen ingatlan legfeljebb 30 százalékot tehet ki.

Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói igazgatóságának vezetője
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Vannak aztán olyan szabályok, amelyeket a tőzsde is elvár, hogy egy cég SZIT-té tudjon válni. Nyilvános formában kell működtetni, 5 milliárd forintos induló tőkével kell rendelkezni, a részvényesek között pedig legalább 25 százalékos közkézhányadra van szükség – ha többek között ezeknek egy cég megfelel, akkor az a legmagasabb szintre tud lépni a BÉT-en.

Jelentős előnyökkel jár a tőzsdei jelenlét

A szigorú szabályokért „cserébe” a cégeknek nem kell társasági adót és helyi iparűzési adót fizetniük, a vagyonszerzési illeték pedig 2 százalék. A kedvezményeket már az elővállalkozások is igénybe vehetik – fűzte hozzá Szalay Rita.

A BÉT kibocsátói igazgatóságának vezetője elmondta, hogy általában a cégek már egy fejlettebb szakaszban szoktak SZIT-té válni. A tőzsdei jelenlét több előnnyel is jár egy-egy vállalkozás számára:

finanszírozási igény kielégítése, tőkeszerkezet javítása;

kiszállási lehetőség a tulajdonosoknak (a kontroll megtartása) – itt az eredeti tulajdonosnak van mozgástere;

motivációs eszköz – nem csak a menedzsment, hanem egy szélesebb dolgozói körnek is nyújtható;

üzleti bizalom növekedése, a cég reputációja, brandje meg tud nőni a tőzsdén – ez persze kétélű fegyver.

Szalay Rita szerint ebből a kisebb befektetők is profitálhatnak, ugyanis ez egy „jó befektetési sztori” is lehet. Ez volt a SZIT-ek bevezetésének egy alapgondolata is, ugyanis egy nagy projekthez alapvetően egy kis befektető sosem tudna hozzájutni, de a SZIT-ekkel ezeket megnyithatják a nagy nyilvánosság előtt is – akár kis összeggel is be tudnak kapcsolódni egy-egy projektbe.

Az ingatlanpiac felfutása ugyanis továbbra is töretlen, lehetőséget nyújt közvetlen ingatlan befektetésekre

akár retail befektetőknek is. Magas a várható hozam is a pénzpiaci befektetésekhez és a nyíltvégű ingatlanalapokhoz képest is, míg a rendszeres osztalékfizetés rendszeres jövedelmet is biztosít, a tőzsdei jelenlét pedig likviditást is ad, bármikor ki lehet szállni – sorolta az előnyöket Szalay Rita.

2011-ben lépett hatályba a SZIT-szabályozás, azonban 5 évig nem voltak ilyen cégek. 2016-ban volt egy jelentősebb törvényi módosítás, így a piac már rá tudott mozdulni erre a formációra. 2018-ig több körben módosult a jogszabály (osztalékfizetés, közkézhányad számításának kérdései, 10 milliárdról 5 milliárdra szállították le az induló tőkét), így