Jól vitték a magyar szerzők könyveit

A kiadott könyvek (címek) száma – 2014 és 2015 kivételével – 2009 óta csökken. 2018-ban a folyamat megállt, ekkor 12 877 címet jelentettek meg, 8,6 százalékkal többet, mint az előző évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2018 című évkönyvéből. A könyvek példányszáma már az 1990-es évektől kezdődően erőteljesen visszaesett, majd kisebb-nagyobb ingadozások mellett csökkenő tendencia volt jellemző 2017-ig.

2018-ban a több kiadott könyv az előző évinél 17 százalékkal nagyobb példányszámban (30,6 millió) jelent meg.

A nagyobb cím és példányszámmal rendelkező kategóriák közül a szépirodalmi könyveknél volt a legnagyobb növekedés, mind a címek (14 százalék), mind a példányszám (32 százalék) tekintetében. Az ebbe a kategóriába tartozó 3815 könyv háromnegyede regény, illetve elbeszélés volt, számuk 23 százalékkal nőtt 2017-hez viszonyítva. A 2018-ban kiadott szépirodalmi művek 49 százaléka magyar, 34 százaléka amerikai szerző tollából származott.

A tudományos, ismeretterjesztő és szakirodalmi művekből 2018-ban összességében 9,1 százalékkal több cím jelent meg az előző évinél, példányszámuk egy év alatt 14 százalékkal növekedett.

Jól szerepelnek a magyar szerzők

A júniusi Ünnepi Könyvhét mindenképpen egy kiemelkedő időszak a könyvpiacon.

A könyvhetet minden évben eredményesen zárjuk, az idei év különösen jól alakult, köszönhetően Háy János Kik vagytok ti? című könyvének

– mondta a Világgazdaságnak Baranyi Réka, az Európa Könyvkiadó képviselője. Kiemelte, hogy az HBO Csernobil című sikersorozatának hatására keletkezett rekordérdeklődés miatt néhány napig hiányzott június elején a boltokból Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyve, a nyomdából egyenesen a kiadó könyvheti standjára szállítottak az utánnyomásból, azonnal el is fogyott mind.

S hogy bevételben mit jelent a könyvhét?

Néhány millió forintot, de ezt nehéz pontosan kiszámolni, hiszen van bevétel Budapesten, más városokban és a könyvheti rendezvényeken kívül is, az idei forgalom talán, ha egy százalékát – nyilatkozta lapunknak Bárdos András a 21. század Kiadó vezetője.

A könyvhét súlya nem pénzben mérendő. Nem azért megyünk, hogy bevételünk legyen, hanem mert ez a magyar könyv ünnepe, sok-sok évtized óta. Fontos, hogy találkozzunk az olvasókkal és ők is velünk. Jó együtt lenni normális emberekkel, ez a lényege

– tette hozzá a kiadóvezető. Hangsúlyozta továbbá, hogy az emberek főként szépirodalmat, és a Kult Könyvek sorozat darabjait keresték. A legtöbbet Sally Rooney Normális emberek című regényéből adták el, ám a hónapok óta listavezető Maffiózók mackónadrágban című kötetet (Dezső András műve) is rengetegen keresték. A magyar irodalmi kultúrának pedig mindenképpen előremutató, hogy az első-könyves szerző Mucha Dorka Puncs című kötetét is meglepően jól vitték.

Még mindig szeretünk könyvesboltba járni

A válaszadók 68 százaléka a hagyományos könyvesboltokat részesíti előnyben – derül ki a Picodi felméréséből. A könyvtári kölcsönzés aránya elenyésző, mindössze 9 százalék, a barátoktól, ismerősöktől való kölcsönkérés még ennél is kisebb arányú (1 százalék). A fennmaradó 22 százalék pedig elismerte, hogy nem nagyon olvas, illetve nem érdeklik a könyvek.

A Picodi szerint az elmúlt évben a digitális vagy CD formátumban megjelent hangoskönyvek vásárlási aránya mindössze 1 százalékra tehető.

Továbbra is a nyomtatásban megjelent könyvek vezetik a listát a magyar piacon.

A válaszadók 42 százaléka vásárolt online és 59 százalék a hagyományos könyvesboltban.

S hogy miért vásárolunk leginkább könyveket? A legtöbben (52 százalék) pusztán csak az olvasás öröméért, mások viszont ajándékba vásárolnak könyveket (23 százalék). A megkérdezettek 12 százaléka „stresszlevezetés” gyanánt vesz könyvet magának.