Kitakaríthatók a piacról az élelmiszer-bűnözők

Módosította az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet, ezután személyesen is felelősségre vonhatók lesznek az élelmiszer-hamisítók. Sőt, az is lehetővé válik, hogy aki a bűncselekményt elköveti, ne tudjon egy újabb cég létrehozása után ismét a piacon működni. A módosítás alapján akit tetten érnek élelmiszerekkel való visszaélésben, annak a büntetése arányos lesz az elkövetett tettel.

Néhány éve a Btk. hatálya alá tartozik az élelmiszer-hamisítás, vagy ahogyan sokan nevezik, az élelmiszer-bűnözés. Az erre vonatkozó törvény módosításától most egyebek között azt is várják, hogy a vétkesek valóban a tetteik súlyának megfelelő büntetést kapjanak.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Világgazdaságnak elmondta:

az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a törvényben szereplő „rossz minőségű termék” fogalma nem teljesen egyértelmű. Ezért először ezt pontosították. Például ide tartozik majd, ha valaki emberi fogyasztásra szánt élelmiszert arra alkalmatlan alapanyagból állított elő, vagy a fogyasztásra való alkalmatlanságot elfedte, vagy például a minőségmegőrzési időt meghosszabbította.

Zsigó Róbert szerint így már nem bírói mérlegelés kérdése, hogy valami ebbe a kategóriába tartozik-e, vagy sem. Például, ha egy üzem libamáj helyett csirkemájat használt a libamájpástétom gyártásához, ezentúl nem védekezhet azzal, hogy ez is, az is ehető.

Sőt, immár az alapanyagok meghamisításával egy sor más bűncselekményt is elkövetett a gyártó a vásárlók megtévesztésén kívül. Ekkor pedig használhatók a már meglévő jogi eszközök, és kiszabhatók az eddiginél szigorúbb büntetések is. Például a cégtulajdonos akár személyesen is felelősségre vonható a hamisítás miatt, akár el is tiltható a jövőbeni cégalapítástól.

Ez utóbbi két lehetséges forgatókönyvvel egy régi kiskapu is bezárul az élelmiszer-bűnözők előtt: nem fordulhat elő többé, hogy egy élelmiszer-hamisításon kapott cég vezetése kicsit később egy másik néven új vállalatot jegyezzen be, és tovább folytassa kétes üzelmeit. Azzal pedig, hogy név szerint, szigorúbb büntetést kaphat a cégvezető, végleg megszabadulhat az ilyen szereplőktől a piac. Az államtitkár elmondta, hogy a Btk. módosítása lehetővé teszi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal speciális egységének a hatékonyabb élelmiszer-hamisítás elleni fellépést, ezt támogatja a tervek szerint 8 milliárd forintból épülő laborkomplexum is.

Ötmilliárd a plafon

A törvény szerint akár ötmilliárd forint is lehet a büntetés az élelmiszer-biztonsági szabályokat legdurvábban megsértőkkel szemben. Aki forgalomba hozatal céljából egészségre ártalmas közfogyasztási cikket készít vagy tart, kétévi szabadságvesztéssel büntethető. Aki forgalomba hozza, három évet kaphat. Ha mindezt jelentős mennyiségben, bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, egy és öt év között van a büntetési tétel. Ám ha nem szándékosan, hanem gondatlanságból tették, egy évnél nem lehet több a büntetés. | vg