Anticiklikus irányba mozdul a fiskális politika

A korábbi évek költségvetéseihez képest mindenképpen anticiklikus a 2020-as büdzsé, azonban tartalmaz prociklikus elemeket is –

mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A pénteken elfogadott 2020-as költségvetés 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, ami jelentős csökkenés az idén várható 1,8 százalékhoz képest. A tervezett hiány csökkenése arra utal, hogy a korábbi, prociklikus fiskális politika kevésbé lehet támogató, sőt akár az is felmerülhet, hogy kifejezetten visszafogja a kormányzati politika a növekedést, ezzel javítva az egyenleget. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese lapunknak arról beszélt, hogy ha a gazdaságpolitika továbbra is túlfűtött marad, akkor az magas inflációhoz, a külső egyensúly romlásához és a nagy elosztórendszerek működési zavaraihoz vezethet.

A szociális hozzájárulási adó csökkentése egyértelműen gazdaságot támogató intézkedés, a hiány csökkenése ezzel szemben a restriktív fiskális politika irányába hat

– magyarázta Regős Gábor.

A kormány 0,2 százalékos GDP-arányos kibocsátási réssel számolt, az Európai Bizottság 2,4 százalékkal, míg a Századvég előrejelzése 1 százalék – ez alapján prociklikus gazdaságpolitikára számíthatunk jövőre, ennek mértéke viszont kérdéses.

Karsai Gábor a családvédelmi és gazdaságvédelmi akciótervet mint gazdaságélénkítőt, illetve a béremelések lassulását és az alultervezettt inflációt (a jegybanki, 3,4 százalékhoz képest a költségvetés csupán 2,8 százalékos pénzromlással számol) restriktív irányba történő elmozdulásként jellemezte.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható