Mérséklődött az árnyomás júniusban

A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, májushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az év első hat hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és 0,2 százalékkal nőtt májushoz képest. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk, és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Májusban 3,9 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése az előző év azonos időszakához képest; a lassulást két fő tétel okozta, az üzemanyagok árának csökkenése, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának bázisból való részbeni kiesése – mondta az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője.

Az élelmiszerek ára átlagosan 5,8 százalékkal nőtt tavaly júniushoz viszonyítva. Ezen belül az idényáras élelmiszereké 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményé 8,6, a kenyéré 8,0 százalékkal magasabb, a tejé 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,0 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,3 százalékkal mérséklődött. Májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött júniusban, meghatározóan az idényáras élelmiszerek árának 2,4 százalékos csökkenése miatt. Enélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszereken belül a sertéshús 2,1, a kenyér 1,0, a sajt 0,5 százalékkal drágult, a többi tejtermék ára összességében 1,5 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a sport- és múzeumi belépők ára 1,9 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,5, az üzemanyagoké 3,7 százalékkal csökkent.

Három tényező áll mögötte

A piaci konszenzusnál is enyhén mérsékeltebb áremelkedési ütem mögött három fontos tényező húzódik meg, írta az ING az adatok ismertetése után. Mint a közleményükben kitérnek rá, elsősorban az üzemanyagárak változása mérsékelte az inflációt, méghozzá önmagában ez a tétel 0,5 százalékponttal fékezte a fő mutatót. Emellett még a dohányáruk drágulása lassult, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében júniusban jelentősebb árcsökkenést mért a KSH. Mindezeket enyhén ellentételezte ugyanakkor a továbbra is emelkedő árindex a szolgáltatások és az élelmiszerek esetében, írták.

Az ING-nél hangsúlyozzák: a fő mutatónál is fontosabb talán – a monetáris politika szempontjából legalábbis –, hogy a maginflációs mutató ismét négy százalék alá, egészen pontosan 3,8 százalékra mérséklődött. Az árnyomás tehát enyhült a magyar gazdaságban, de továbbra is magasnak tekinthető, vélik. A mérséklődés miatt úgy tartja az ING, hogy az MNB továbbra is kivár, hiszen az adatok is azt a jegybanki várakozást támasztják alá, hogy az év második felében összességében mérséklődhet az árnövekedés tempója. 2019 egészére 3,3 százalékos inflációt várnak.

Folytatódhat a kondíciók normalizálása

A Takarékbank úgy reagált: noha a maginfláció 3,8%-ra enyhült, továbbra is magas árnyomást tükröz, így feltehetően az adószűrt maginfláció is az előző havi 3,7%-hoz hasonlóan magas maradt. Ez utóbbin belül kiemelkedően nőnek a piaci szolgáltatások árai. Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével, közölték. Ugyanakkor az adószűrt maginflációmegtorpanása egyelőre alátámaszthatja az MNB kivárását, tették hozzá. A monetáris kondíciók várhatóan igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, nem kizárt, hogy az MNB egyelőre kivár.