A kereskedelmi háború és a tüntetések is jelentősen rontják a befektetői kedvet

Megrázták a hongkongi piacot a kereskedelmi háborúval kapcsolatos legújabb fejlemények, az, hogy Kína és az Egyesült Államok is újabb pótvámokat jelentett be, Donald Trump amerikai elnök pedig felszólította az amerikai cégeket, hogy hagyják el az ázsiai országot. A hongkongi Hang Seng Index 1,9 százalékos mínuszban zárt.

Pesszimizmus uralkodik a piacon. Előny, hogy a mind több vámkivetés miatt egyre kevesebb lehetőség lesz a jövőben a hasonló lépésekre, a mutató ettől függetlenül várhatóan sokszor lesz még nyomás alatt a közeljövőben

– nyilatkozta Banny Lam, a CEB International Investment kutatási részlegének vezetője a Bloombergnek. A hongkongi Ample Finance Group igazgatója, Alex Wong pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztói és az üzleti bizalmat a hét végi események tovább gyengítik.

Az immár tizenkettedik hete zajló hongkongi tüntetések során a hét végén a helyi rendőrség beszámolója szerint összesen 65 tüntetőt vettek őrizetbe. Vasárnap a tiltakozók Molotov-koktélokat és téglákat dobtak a rendőrökre, akik könnygázzal és – a megmozdulások kezdete óta először – vízágyúkkal válaszoltak. Az egészségügyi hatóságok szerint 48 ember sérült meg a biztonsági erőkkel vívott összecsapásokban. Az aggodalmakat ráadásul csak növeli, hogy Kína nem zárkózik el a katonai intervenciótól sem:

hadi járművekkel gyakorlatoztak már Hongkong közelében, vasárnap pedig a kínai állami Hszinhua hírügynökség arról írt, hogy a kínai kormánynak nem csupán joga van közbeavatkozni, hanem egyenesen kötelessége is.

A kezdetben a kiadatási törvény, később pedig már a növekvő kínai befolyás miatt zajló protestálások időzítése szinte nem is lehetne rosszabb gazdasági szempontból. Hongkong már így is küszködött idén a kínai–amerikai kereskedelmi feszültségek miatt: szakértők szerint a két probléma együtt recessziót eredményezhet.

Az április–júniusi negyedévben, mikor a tiltakozások hatása még elhanyagolható volt, 0,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság negyedéves bázison. Közgazdászok szerint a kiskereskedelmi eladások idén 20-30 százalékkal eshetnek. A Jefferies elemzője, Edison Lee úgy véli, Hongkong olyan válsággal szembesülhet, mint eddig még soha. A közelmúltban Paul Chan pénzügyminiszter bejelentett ugyan egy intézkedéscsomagot a gazdaság fellendítésére, elemzők szerint azonban a jelenlegi üzleti környezetben hatástalan lesz.

Részvénypiaci bessz mellett devizaleértékeléstől és hirtelen tőkekiáramlástól is tartanak a városban

A feszültség kiéleződésével a helyi eszközök is folytatják mélyrepülésüket. Tegnap a Nomura elemzői alulteljesítővé minősítették le a hongkongi részvényeket. A döntés mögött az egyre romló amerikai–kínai kapcsolat is felfedezhető, nem csak a tüntetések. A Nomura szerint a politikai feszültségek már a gazdaság legfontosabb pilléreire is hatással vannak, így a kiskereskedelmi eladásokra, a turizmusra és az ingatlanárakra, ezek közvetlenül rontják a vállalati eredményeket. A részvénypiac mellett a deviza miatt is aggódnak az elemzők. A hongkongi dollárt 7,8-es kurzuson 1983-ban kötötték az amerikai dollárhoz, és ezen az arányon sem az ázsiai válság, sem a SARS kirobbanása nem változtatott. A deviza stabilitása a gazdaság egyik legfontosabb alapja, de egyre többen támadják a rendszert a rigiditása miatt. Ha ugyanis a részvény- és az ingatlanpiaci árak esni kezdenek, akkor a hongkongi hatóságok nehezen tudnak nagy mennyiségű piaci likviditást biztosítani, mivel, szemben más jegybankokkal, itt a pénzkínálatot korlátozza az, hogy mennyi devizatartaléka van a városnak. Egyre többen vélik úgy, hogy a maximális 7,75–7,85-os ingadozást kitágíthatja a hongkongi monetáris hatóság. A realitás azonban az, hogy a 449 milliárd amerikai dollár értékű devizatartalék elegendő fedezet, és alacsony a valószínűsége a rezsimváltásnak. A Natixis elemzői szerint, ha helyzet tovább romlana, fel kell készülni a tőkekiáramlás fokozódására, mivel Hongkong ezzel kapcsolatban nem állított fel határokat. A bankbetétek 1,7 ezermilliárd amerikai dollárt tesznek ki, ez a GDP 469 százalékával egyenlő. Egy ilyen helyzetben a vésztartalékok már nem lennének elegendők. | K. M.