A PwC Global Economy Watch elemzése szerint az amerikai kormány által a kínai importárukra idén első körben kiszabott vámok jelentős és kimutatható hatást gyakorolnak a világkereskedelemre. Az Egyesült Államokba érkező kínai import mintegy 15 százalékkal csökkent 2019 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest. Ez a csökkenés lehetőséget teremtett nyolc másik ázsiai gazdaság (Banglades, India, Indonézia, Malajzia, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld és Vietnám) számára az Egyesült Államokba történő importjuk 16 százalékos növelésére.
Most már kézzelfogható gazdasági adatokat látunk az amerikai-kínai feszültségek hatásáról. Ennek haszonélvezője a régió többi gazdasága – ha ez a tendencia folytatódik, gyorsabb gazdasági növekedést eredményezhet Vietnámban, Dél-Koreában és különösen Tajvanon
– mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország cégtársa.
A PwC elemzése egy másik globális recesszió kockázatával kapcsolatos aggodalmakat is értékel, mivel a kereskedelmi feszültségek hatással vannak az üzleti hangulatra és az export iránti keresletre.
Bizonyos, hogy a világ legnagyobb gazdaságainak kilátása kevésbé fényes, mint másfél évvel ezelőtt volt. A globális pénzügyi válság előtti időszak óta 2018 elején tapasztaltuk a leggyorsabb és leginkább összehangolt növekedést. Azóta az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus elmélyülése, az európai növekedés megtorpanása, valamint a lassan gyarapodó feltörekvő piacok gyengélkedése rányomta a bélyegét a vállalkozások és a politikai döntéshozók hangulatára.
2019-ben lassabb növekedés várható az Egyesült Államok, Kína és az euróövezet minden fontos piacán. Az Egyesült Államok 2018-ban egyszeri adócsökkentést hajtott végre. A kínai kormány továbbra is nagyon fokozatosan fékezi az ország gazdaságát, míg az euróövezet néhány évnyi átlag feletti növekedés után 2016-17-ben korrigált. Riasztó volt ennek a három gazdaságnak az egyidejű lassulása, de az alapok továbbra is erősek
– tette hozzá Polacsek Csaba.
A PwC globális energiáról szóló külön elemzésében megállapította, hogy a világgazdaság sokkal hatékonyabban használja fel az energiát a gazdasági növekedés megteremtésében.
„Világviszonylatban 1990-ben mintegy 181 kg olajnak megfelelő energiára volt szükség 1 000 dollárnyi, vásárlóerő-paritásban mért GDP megtermeléséhez. Ez több mint 33 százalékos hatékonyságnövekedést jelent, hiszen 2015-ben ehhez már csak 123 kg olajnak megfelelő energia volt szükséges” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezetője. Hozzátette, úgy gondolják, ez a tendencia tovább folytatódik, és eszerint 2040-re csupán 78 kilogramm olajnak megfelelő energiára lesz szükség 1000 dollárnyi GDP megtermeléséhez.
A klímaváltozás lassítása érdekében kulcsfontosságú hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást, miközben biztosítani kell a világgazdaság további növekedését az egyre népesedő világban.
Az elemzés a gazdaságszerkezeti változást és a technológiai fejlődést azonosítja e tendencia két fő hajtóerejeként.
„Az elmúlt harminc évben jelentős előrelépést tettünk az energiahatékonyság növelésében, és húszéves előrejelzésünk szerint van még lehetőség számottevő fejlődésre. Ez jó hír a világgazdaságnak, hiszen a kormányoknak és vállalatoknak továbbra is lehetőségük van olyan klímavédelmi politikát folytatni, amely az energiafelhasználást a gazdasági növekedés korlátozása nélkül fogja vissza” – foglalta össze Osztovits Ádám.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.