Kína megszünteti amerikai olajimportját

A z 5 százalékos vám, amelyet Kína a múlt héten kivetett az amerikai nyersolajra, nem tűnik magasnak, a válaszlépés inkább szimbolikus. Korábban azonban ezt az árut nem terhelte vám, éppen egy éve tették szabadon kereskedhetővé a fekete aranyat az ázsiai országban. A teher egy hordó amerikai nyersolaj költségét nemcsak három dollárral emeli meg a kínai importőrök számára, hanem – ahogy arra a Wood Mackenzie olajelemzője, John Coleman rámutatott – gyakorlatilag elvágja az amerikai–kínai szálakat, és az amerikai palaolaj ázsiai exportja legfeljebb Dél-Koreába és Japánba irányulhat mostantól.

Az amerikai olajexport Kínába egyébként is drámaian csökkent a korábbi feszültségek miatt. 2018 júniusában – az API adatai szerint – még 22 százalékát tette ki a teljes amerikai kivitelnek, mostanra alig éri el a teljes export 3 százalékát: a ranglistán a harmadik helyről a kilencedikre csúszott egy év alatt. Az emelkedő amerikai palaolaj-kitermelés ezzel fontos piacát veszti el, s ez az azonnali és határidős árfolyamokban a vám bejelentése után rögtön meglátszott.

Abban, hogy az intézkedés most érzékenyen érintheti az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát, a palaolajboom játszott jelentős szerepet, egy új termelési módszer a vezető kitermelők közé emelte a tengerentúli országot. Közben a felvevőpiac is jelentősen változott: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének kitermeléscsökkentéséből, a közel-keleti feszültségből, valamint az iráni és venezuelai szankciókból következő – korábban stabil – kínálatcsökkenés kiszolgáltatott helyzetbe hozta az importfüggő ázsiai államokat, amelyeknek gazdasági fejlődésük fenntartásához olajra van szükségük. A Bank of America Merrill Lynch elemzői már korábban figyelmeztettek, hogy ha az amerikai–kínai viszony nem javul, Kínának van hová fordulnia olajért.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja