Kína oda ütött, ahol leginkább fáj

Kína egyszerre két fájó ponton találta el Donald Trumpot: fegyverként vetette be a jüant, és leállította az amerikai agrárexportot, innen kezdve pedig a Fehér Háznak kell eldöntenie, hogy mennyire engedi elfajulni a helyzetet, de nem lesz könnyű dolga. Peking mindenesetre megtette az első lépést, amelyet árgus szemmel figyeltek a piacok: a jegybank – a Reuters értékelése szerint – a reméltnél határozottabban stabilizálta a deviza árfolyamát, és az offshore jüan majdnem 0,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben. „Nem hiszem, hogy hagynák szabadon, lebegni a jüant – mondta a brit hírügynökségnek Khiem Do, a Barings kínai befektetéssel foglalkozó vezetője. – Finoman figyelmeztették a piacot, hogy ne nagyon shortolja a jüant” – tette hozzá, és a szavait alátámasztja, hogy a kínai jegybank bejelentette 30 milliárd jüan (4,25 milliárd dollár) értékű kötvény eladását is.

Az árfolyam stabilizálása segített ugyan, arra azonban nem volt elég, hogy teljesen megállítsa a tőzsdék gyengülését: az ázsiai börzék közül a Shanghai Composite 1,56 százalékkal, február óta a legalacsonyabb szintre esett, a japán Nikkei 0,65, a dél-koreai Kospi 1,51, a hongkongi Hang Seng 0,67 százalékot veszített. A pekingi jegybank emellett tegnap határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai pénzügyminisztérium hivatalosan is devizamanipulátornak minősítette Kínát; Steven Mnuchin tárcavezető hétfőn a piacok zárása után hozta nyilvánosságra erről szóló közleményét.

A minősítés politikai hátterű, Trump követelésére született, Kína ugyanis még az amerikai törvényi kritériumok alapján sem vádolható.

Az Egyesült Államokkal és a világ többi részével szemben ugyan jelentős külkereskedelmi többlettel rendelkezik, de nem folytat folyamatos egyoldalú intervenciót a jüan árfolyamában, ahogyan ezt az amerikai pénzügyminisztérium féléves kötelező jelentéseiben is kénytelen volt elismerni.

A jüan idén 2,5 százalékot veszített értékéből. Ha a kínaiak exportelőnyökért manipulálják a devizájukat, akkor nem végeznek túl jó munkát

– értetlenkedett a CNBC-nek Marc Chandler, a Bannockburn Global Forex vezető piaci stratégája.

Az IMF is megerősítette a múlt hónapban, hogy a jüan árfolyama összhangban van Kína gyengébb gazdasági teljesítményével, a dollár ellenben 6–12 százalékkal túl van értékelve.

Az olcsó jüan ráadásul nem jó a kínai importőröknek, fogyasztóknak és különösen azoknak a vállalatoknak, amelyek amerikai dollárban vettek fel hiteleket. Washingtonnak szinte semmi eszköze sincs a kínai „devizamanipuláció” ellen, Trump legföljebb az importra kivetett vámokat emelheti, de nincs nagy játéktere, mivel szeptember 1-jétől minden behozott árucikket tarifák terhelnek.

A legújabb fejlemények csak megerősítik, hogy nem várható jelentős előrelépés a kereskedelmi háborúban.

„A kínai döntések azt jelzik, hogy Peking kész jóval 2020 utánra elhúzni a tárgyalásokat. Az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű dolga” – összegezte a befektetők véleményét a MarketWatchnak Paul Christopher, a Wells Fargo Investment Institute vezető világpiaci stratégája. Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza sem vár megegyezést a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt, a jüan árfolyamesése és az amerikai agrárimport leállítása szerinte gyors és jelentőségteljes válasz volt Trump vámfenyegetésére.