A nyár elején 488 millió euró volt az exporttöbblet

A kivitel volumene 2019 júniusában 6,7, a behozatalé 1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 488 millió euró volt, 500 millió euróval kevesebb a 2018. júniusinál. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 1,4 százalékkal csökkent, a behozatalé 3,1 százalékkal emelkedett. 2019. január–júniusban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 3,1 milliárd eurót tett ki, 1,0 milliárd euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

A kivitel értéke 8,9 milliárd euró (2868 milliárd forint), a behozatalé 8,4 milliárd euró (2713 milliárd forint) volt. 2019. júniusban az egy évvel korábbihoz képest:

Euróban kifejezve az export értéke 7,3, az importé 2,3 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelem aktívuma 500 millió euróval mérséklődött. (Az egyenleg 68 millió euróval kevesebb az első becslésben közölt értéknél.)

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala importban 0,6, exportban 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 0,5 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz viszonyítva nem változott, a dollárral szemben 3,4 százalékkal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök 2018. júniusi áron számított kivitele 6,5, behozatala 4,3 százalékkal csökkent.

A közúti járművek exportja kismértékben, importja közel tizedével visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A csökkenést exportoldalon a gépjárműalkatrészek és -tartozékok, importoldalon pedig a személygépkocsik, valamint az áruszállító gépjárművek forgalomváltozása befolyásolta. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele kismértékben, behozatala viszont több mint tizedével nőtt. Az importnövekedésben a távbeszélő készülékek és alkatrészeinek, a rádióhullám elvén működő készülékeknek és azok alkatrészeinek forgalomváltozása játszott közre.

Az exportban történt emelkedésnél döntően a videofelvevő- és lejátszó készülékek, továbbá a rádióhullám elvén működő vevőkészülékek, a televíziókészülékek, valamint a rádióhullám elvén működő vevőkészülékkel kombinált adókészülékek forgalomváltozása dominált. A villamos gép, készülék és műszer kivitele és behozatala is kismértékben mérséklődött. A csökkenést exportoldalon az elektromosan szigetelt huzal és vezeték, importoldalon az áramkör kapcsolására és védelmére szolgáló készülék forgalma befolyásolta – írja a KSH.

A feldolgozott termékek exportvolumene 9,3, az importja 2,5 százalékkal csökkent. Az energiahordozók exportvolumene 21, importvolumene 30 százalékkal nőtt, ami kivitelben és behozatalban is elsősorban a természetes és mesterséges gáz forgalomváltozásával függ össze. Kivitelben még a villamos energia, behozatalban pedig a kőolaj és kőolajtermékek is befolyásolták a növekedést.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 7,3, behozataláé pedig 4,1 százalékkal mérséklődött. A csökkenést exportban a zöldségféle és gyümölcs, valamint az ital, importban pedig az egyéb táplálkozásra alkalmas termék, illetve a tejtermék és tojás forgalomváltozása eredményezte.

Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 7,7, az onnan érkező behozatalé 7,3 százalékkal mérséklődött. A termék-külkereskedelmi többlet 96 millió euróval csökkent, és 1,1 milliárd eurót tett ki. Az export 81, az import 72 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2 százalékkal csökkent, a behozatalé viszont 20 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 404 millió euróval romlott, és 628 millió eurós passzívumot mutatott.

A kivitel értéke 55,0 milliárd euró (17,6 ezer milliárd forint), a behozatalé 51,9 milliárd euró (16,6 ezer milliárd forint) volt. A kivitel volumene 3,1, a behozatalé 5,1 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi mérleg többlete 1,0 milliárd euróval csökkent, és 3,1 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala kivitelben 2,1, behozatalban 2,5 százalékkal nőtt az előző év első félévéhez viszonyítva. A cserearány 0,4 százalékkal romlott. A forint az euróhoz képest 2,1, a dollárhoz viszonyítva 9,3 százalékkal leértékelődött.