Augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt. Elemzők 3,2 százalékot vártak augusztusra.
A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző havival megegyező 3,7 százalék volt.
Fotó: Kallus György
Az év első 8 hónapjában 3,4 százalékos volt az infláció a tavalyi azonos időszakhoz képest – derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Júliushoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent az üzemanyagok, 2,1 százalékkal a ruházati cikkek és 0,4 százalékkal az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak.
A nyugdíjasok fogyasztói kosarára számított éves infláció a teljes kosárra mértnél magasabb, 3,4 százalékos volt.
A Világgazdaság elemzői konszenzusánál mindössze 0,1 százalékponttal lett alacsonyabb az augusztusi éves alapon mért fogyasztói árindex, a KSH szerint 3,1 százalék volt a drágulás üteme, ami enyhe mérséklődést jelent a júliusi, 3,3 százalékhoz képest. A maginfláció – lapunk prognózisának megfelelően – 3,7 százalék volt augusztusban, vagyis a külső környezet lanyhulása ellenére nem enyhült az árnyomás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kalkulált adószűrt maginfláció az előző hónappal megegyező mértékű, 3,2 százalék volt, ami megegyezik az elemzői konszenzus értékével.
A forint gyengülése nem látható
Virovácz Péter, az ING senior elemzője szerint az infláció immáron harmadik hónapja lassul és augusztusban megközelítette a 3 százalékot. A piaci várakozásnál mérsékeltebb ütemű áremelkedés főleg három tényezőre vezethető vissza. Egyrészt csökkent az élelmiszerek inflációja, amelyet elsősorban a zöldségek, valamint a kávé esetében mért áresés vezérelt. Emellett a KSH felmérése szerint az üzemanyagok ára is csökkent augusztusban, ami szintén hozzájárult a fő inflációs mutató eséséhez. Végül, de nem utolsó sorban a dohánytermékek esetében alacsonyabbnak bizonyult a júliusi jövedékiadó-emelés áthúzódó hatása. A forint augusztusi gyengülése nem látszódik a fogyasztói árak alakulásában, a tartós fogyasztási cikkek ára az előző hónaphoz képest minimális csökkenést mutat. A szolgáltatások áremelkedése folytatódott, éves összevetésben továbbra is 2,8 százalékos a termékkör inflációs mutatója. Ezen belül kétszámjegyű drágulást mutatott ki a KSH a lakbér és a lakásjavítás, -karbantartás soron. Az infláció csökkenése mögött főleg szezonális és egyedi hatások húzódnak meg, ezért az éves bázisú maginflációs mutató változatlanul 3,7 százalékon áll.
A monetáris politika szempontjából a mai adatok kifejezetten megnyugtatóak, hiszen alátámasztják a jegybank arra vonatkozó várakozását, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára áll 2019 második fél évében. Mivel az inflációs trend nem indokol változást a monetáris politikában, a fókusz most áthelyeződik a nagy jegybankok (EKB, Fed) soron következő döntéseire, ami hosszabb távon akár befolyásolhatja a hazai központi bank nézeteit is.
A zöldségek árai az egekben
A várakozásokat alulmúlva 3,1 százalékra mérséklődött az infláció augusztusban az előző havi 3,3 százalék után, a fogyasztói árak egy hónap alatt 0,1 százalékkal csökkentek. Noha a maginfláció 3,7 százlékra maradt, ami továbbra is magas, de némileg enyhülő árnyomást tükröz, azonban a dohánytermékek árai ugrottak meg jövedéki adóemelése miatt, így feltehetően az adószűrt maginfláció is az előző havi 3,2 százalékos sinten maradhatott, mivel a szolgáltatások árainak emelkedése mérsékelt volt, a legnagyobb mértékben azonban a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is. Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a Monetáris Tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, nem kizárt, hogy az MNB egyelőre kivár.
Továbbra is jelentősen, 13,7 százalékkal nőttek az idényáras élelmiszerek árai ezen belül a burgonya ára 31,3 százalékkal, a friss zöldségek árai 23,6 százalékkal nőttek, a liszt 11,3 százalékkal, a péksütemények 10 százalékkal, a sertéshús 11,5 százalékkal, a kenyér 8,4 százalékkal drágult, ezzel szemben az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 5,2 százalékkal esett vissza. Így az élelmiszerárak összesen 5,6 százalékkal emelkedtek. 8,8 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruk ára 12,8 százalékkal emelkedett. A neta mértékének emelése és kiterjesztése miatt az égetett szeszes italok egy év alatt 8,7 százalékkal drágultak.
A háztartási energia 1 százalékkal, ezen belül a tűzifa 7,8 százalékkal, a palackos gáz 7,7 százalékkal drágult,
az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások árainak növekedése 2,8 százalék maradt, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 11, a lakbérért 10 százalékkal, ruhajavításért 8,6 százalékkal, az üdülési szolgáltatásokért 3,5 százalékkal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1 százalékkal többet, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 1,4 százalékkal csökkentek, a ruházati termékek árai pedig 1,8 százalékkal emelkedtek.
A tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt a tavaszi hónapokban 4 százalék közelébe emelkedett az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban pedig megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számítunk a tavalyi 2,8 százalék után.
Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását.
A maginfláció így tartósan 3,5-4 százalék között alakulhat idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését, különösen, ha az üzemanyagárak tartósan alacsony szinten maradnak. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációra számítunk, míg az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól már tartósan 3 százalék alatti inflációra számítunk, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
