Csaknem ötszázalékos növekedést vár a Századvég

A Századvég Gazdaságkutató 4,8 százalékra javította az idei GDP-növekedési előrejelzését, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár, ám megjegyzik, hogy a tartósan erős növekedésre kockázatot jelent a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit, a versenyképesség javulásának elmaradása és a gyenge forint is.

A gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében emlékeztetett rá, hogy

a magyar gazdaság a második negyedévben is dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest,

miközben az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasága stagnált. A német gazdaság gyengélkedése ugyanakkor kockázatot jelent: bár a magyar gazdaság eddig „állta a sarat”, a második negyedévben az Európai Unió tagországai közül a leggyorsabb bővülést elérve, egy hosszan tartó német lassulás később éreztetheti hatását Magyarországon is.

A gazdasági növekedés egyik motorja a lakossági fogyasztás bővülése volt, a második negyedévben 4,5 százalékot ért el, idén 4,7, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki. A növekedéshez elsősorban a bérek emelkedése járul hozzá, mely idén és jövőre is átlagosan közel 7 százalékot érhet el reálértékben. Ehhez a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése mellett a munkaerőhiány járul hozzá, de a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése is segíti azt.

Eközben a munkanélküliségi ráta továbbra is rekord alacsony szinten, idén 3,4, jövőre pedig 3,2 százalékon maradhat – írták.

Az aktivitás növeléséhez még találhatóak a munkaerőpiacon kiaknázható tartalékok, emellett azonban lényeges az átállás a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre is – hívták fel a figyelmet.

Figyelembe véve a GDP növekedését, a termelői árak emelkedését, a béremelkedés nem haladja meg a vállalatok termelékenységnövekedését, így negatív hatást sem gyakorol a foglalkoztatás alakulására a Századvég szerint.

Megjegyezték, hogy jelentősen hozzájárul a növekedéshez a beruházások volumenbővülése, mely a második negyedéves 16,4 százalék után idén 15,8, jövőre pedig 6,5 százalékot tehet ki.

A növekedést elősegíthetik az uniós forrásból megvalósuló beruházások mellett az állami és a vállalati beruházások magas szintje.

Ezt támogatja emellett az alacsony kamatkörnyezet is, amely a hitelállomány bővülését eredményezi.

Tekintettel a nagyobb uniós tagországok gazdaságának stagnálására, az export a második negyedévben mindössze 2,7 százalékkal bővült, miközben az import a belső kereslet dinamikus emelkedése miatt 4,3 százalékkal emelkedett. Az év egészére 5,8, illetve 6,3 százalékos növekedést vár a Századvég, míg jövőre a két mutató emelkedése kiegyenlítettebb, 5,0, illetve 4,9 százalék lehet.

A GKI is jobbat vár

Növelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. is, a júniusban prognosztizált 4 százalék helyett 4,3 százalékot vár – mondta Vértes András, a GKI elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten, a gazdaságkutató cég legfrissebb, negyedéves előrejelzését ismertetve. Jelezte: az első fél évben a bruttó hazai termék (GDP) gyors ütemű növekedést ért el, a GDP 5,1 százalékkal nőtt, a második fél évben azonban markáns lassulásra, 3,5 százalék körüli bővülésre számítanak a GKI kutatói. A romló európai konjunktúra és az uniós támogatások kifutása miatt 2020-ban már csak 3 százalék alatti, 2,7 százalék körüli GDP-bővülésre számít a GKI.

Hiány Az államháztartás központi alrendszerének hiánya augusztusban 158,0 milliárd forint volt, így a deficit az első nyolc hónapban 510,8 milliárd forintot tett ki; ez az éves terv 51,2 százalékát jelenti, ami időarányosan összhangban van a következő hónapokra várható bevételek és kiadások teljesülésével – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn.