Elharapódzott a kutyatartás Kínában

Virágzik a kisállatok iránti kereslet Kínában, és a piac várhatóan jelentősen növekszik idén, elérve a 2,6 milliárd dolláros értéket – áll a Forbes cikkében, amelyben az Euromonitor International elemzését idézi a szerző.

A globális piac méretét egy 2016-ban készített jelentés 132 milliárd dollár körülire értékelte, 2025-ig évente átlag 4,9 százalékos bővülést prognosztizálva. A Grand View Research számaiból az is kiderül, hogy bár India a leggyorsabban növekvő piac a rendelkezésre álló elkölthető jövedelmek emelkedése miatt, Kína is kiveszi a részét a gyors fejlődésből.

A kisállatok száma 2013-ban 389 millió volt Kínában, 2017-re 510 millióra nőtt.

A China Pet Market online portál szerint a nagymértékű bővülés hátterében az emelkedő életszínvonal, ezzel együtt az elkölthető jövedelmek növekedése áll.

A demográfiai trendek is hozzájárulnak a kisállatok tartásának elterjedéséhez: egyre több az idős ember Kínában, ezzel párhuzamosan a fiatalok körében csökken a házasodási hajlandóság, vagyis egyre nő a potenciális kisállattartók tábora.

A kínai kisállatpiac növekedési üteme ráadásul bőven meghaladja az amerikaiét is, amely a legnagyobb piacnak számít nagyjából 60 milliárd dolláros értékkel, bár ez néhány évvel korábbi adat.

A Jing Daily kínai hírportál szerint a házi kedvencként tartott kutyák száma a regisztráltnál jóval magasabb lehet az országban, Pekingben például a Nemzetközi Állatorvosi Szolgáltatási Központ alapítója, Mary Peng becslése szerint a tulajdonosok mindössze 30-50 százaléka jelenti be a kutyáját.

A kisállattartás, ezen belül a kutyatartás népszerűségének robbanásszerű fejlődése mögött többféle ok is fellelhető – vélik szakértők. Az egyik ilyen ok lehet a közösségi média elterjedése, azon belül is az a trend, hogy egyre több kutya és macska válik hírességgé vagy akár influenszerré. Mások ehhez azt is hozzáteszik, hogy a Kínában az utóbbi időben felbukkanó és a fiatalok körében hódító úgynevezett énkultúra (Me Culture) egyre inkább individualizmusra ösztönzi a fiatalokat, arra, hogy legyenek önmaguk, fejezzék ki saját magukat. Mindezeken túl, vélik szakértők, Kína egygyerek-politikája meglehetősen magányos generációt eredményezett – ők azok, akik egykeként nőttek fel, és a kisállattartás akár az egyedüllétüket is enyhíthette.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja