Jövőre várhatóan már a hazai utazási irodák zöme teljes (bruttó) áron hirdeti meg utazási csomagjait, ennek köszönhetően az utasok nem a megtévesztő árak alapján választanak utazási partnert, hogy majd a szerződéskötés előtt szembesüljenek a további költségekkel. Tőlünk nyugatabbra több országban az utaztatók a tényleges költségeket tüntetik fel a hirdetéseikben, s az utas úgy tervezheti meg az útjait, hogy tudja, a közölt árnál csak akkor kell többet fizetnie, ha például fakultatív kirándulást rendel. Az utazáshoz kötelezően-szükségszerűen kapcsolódó szolgáltatások – repülőjegy, szállás, transzfer, illeték – nem lehetnek megbontva.
A hazai piac egy része régóta küzd a teljes áras úthirdetésekért, ám mivel a magyar utazók árérzékenyek, eddig nem sikerült olyan összefogást elérni, amely révén ne az szerzett volna előnyt, aki a ténylegesen fizetendő összegnek sok esetben töredékéért, pusztán a szállás+repülőjegy árával hirdette meg az utat, míg a tényleges költség akár 30-50 százalékkal is magasabb lehetett. Ezek a cégek azzal számolhattak, hogy csak az utasok kis része fordult ki az irodából, amikor szembesült a kinézett út tényleges költségeivel – ez persze a fogyasztói tudatosságról is szól.
A megbontott árakért azonban nem csak az utazási irodákat lehet okolni. Miközben az Európai Unió a közvetlenül a fogyasztóknak eladott repülőjegyek esetében kötelezően előírta a teljes áras, illetékmentes díjhirdetést, a légitársaságok a mai napig megbontott árakat adnak meg az utaztató partnereknek – olyan díjszabásokat, amelyeknél például adózási, könyvelési szempontból kedvezőbb a légicégnek nem a jegy árán, hanem az illetéken vagy épp a kerozin pótdíján komolyabb hasznot húzni.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.