Már nincs szükség közpénzből támogatni a munkahelyteremtéseket

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

A munkahelyteremtés a rendszerváltás óta alapvető feltétele a támogatások igénybevételének, továbbá meghatározza a befektetésösztönzési politikát. A munkaerőpiaci helyzet a rendszerváltást, majd a 2008-as pénzügyi válságot követően alapvetően megváltozott: 2010 és 2017 között a befektetésösztönzési politika fő célja a munkahelyteremtés lett, így 2015-re már jelentősen csökkent a munkanélküliség, továbbá jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma. Az ÁSZ elemzésében értékelte a kormányzat befektetésösztönzéshez kapcsolódó céljait, a célok megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszert, valamint az elért eredményeket.

Az elemzése rámutat arra, hogy a befektetésösztönzés stratégiai céljait a kormányzati stratégiák és tervek tartalmazták, a kormány a beruházásösztönzés intézményrendszerét kiépítette, továbbá a befektetések ösztönzéséhez biztosította a forrásokat. A tervezési dokumentumokba azonban jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést, indikátor- és monitoring rendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének irányító szervi, illetve kezelő szervi nyomon követése nem valósult meg.

A 2010-2017 közötti időszakban a célelőirányzatból 120 vállalkozás nyert támogatást, amelyek összesen több mint 34 ezer új munkahelyre tettek vállalást. A pályázatot nyert vállalkozások így összesen 682,8 milliárd Ft értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesültek A kormány egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió Ft támogatási összeget fordított a 2010-2017 közötti időszakban.

Az ÁSZ elemzése aláhúzza, hogy a befektetésösztönzési politika eredményeként az elemzett időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség jelentősen csökkent, a foglalkoztatás pedig jelentős mértékben nőtt. Az iparágakra vonatkozó célok összességében teljesültek, a kormány szándékai szerint támogatni kívánt iparágak esetében történt a legtöbb szerződéskötés. Az ÁSZ elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a K+F beruházások számottevő növekedése nem valósult meg. 2014-től – a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználására vonatkozó előírások változásával összhangban – nagyobb mértékű beruházás jött létre az elmaradott régiókban, ugyanakkor Dél-Dunántúl helyzete érdemben nem változott. A támogatott vállalkozásoknak a KKV-k beszállítói hálózatfejlesztésében való együttműködésével kapcsolatos célok megvalósulása visszamérés és nyomon követés hiányában nem volt értékelhető.

Az ÁSZ elemzése rávilágít, hogy a munkahelyteremtési cél még 2017-ben is prioritás volt, annak ellenére, hogy a munkanélküliség ekkor már jelentősen csökkent és bizonyos iparágakban munkaerőhiány jelentkezett. Az ÁSZ az elemzésben arra a következtetésre jutott, hogy a munkaerőpiac helyzete ma már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további támogatását.

Ehelyett a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatásával célszerű kezelni az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányt és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségeket.

A munkaerőpiaci folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében támogatni szükséges továbbá a munkahely-allokációt, a munkaerő mobilitását az iparágak és térségek között. A kutatás-fejlesztés és eredményeinek integrálása a termelési folyamatokba rendkívül költségigényes tevékenység, amelyet a versenyképes gazdaságok kormányai általában közpénzből is támogatnak, így segítve a fenntartható növekedést, és erősítve a versenyképességet – szögezi le elemzésében az Állami Számvevőszék.