Csökkent a nagyüzemi tojástermelés az első fél évben

Molnár Györgyi elmondta, hogy a belföldi igény 52 százalékát a nagyüzemi termelés, 26 százalékát a háztáji adja, 21-22 százalék az import.

Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió tojás származik, az import 480-500 millió körül mozog évente. A magyar lakosság tavalyhoz hasonlóan idén is 2,3 milliárd tojást fogyaszthat el.

Tavaly a fejenkénti tojásfogyasztás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 238 darab volt – tette hozzá a titkár.

A baromfiágazat tojástermelésből származó árbevétele tavaly 14 százalékkal, 24,8 milliárd forintra csökkent, amit az éves átlagár mérséklődésével magyarázott. Az idén az első fél évben a termelői átlagár 19,96 forint volt, 4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Hozzátette, hogy ugyanakkor míg a termelői árak a 2017. évi szintre estek vissza, a fogyasztói árak idén annál 6-7 százalékkal magasabbak, az átlagos bolti ár az első fél évben 40,56 forint volt. Kifogásolta, hogy

az elmúlt hetekben néhány esetben az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, az áresést szerinte a piaci folyamatok nem indokolták, sem a magyar, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke korábban azt közölte, hogy egyeztetnének az árakról a kiskereskedelem szereplőivel. Emellett egyeztetést kezdeményeznek az áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok vizsgálják felül korábbi vállalásukat, miszerint a boltokban 2025-től nem lesz kapható ketreces tojás, az EU-konform sem, noha a környezetkímélő tartástechnológiára az átállás 2012-ben Magyarországon 14-16 milliárd forintba, uniós szinten pedig 2,1-2,3 milliárd euróba került. Hangsúlyozta, hogy a vásárlók legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti különbségekkel, például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre.

Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségű tojást állítanak elő: finomabb és sárgább a szabadtartásos, miközben ez az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától

– jelentette ki.

Az elnök szerint az ágazat jövője veszélybe kerülhet akkor, ha az áruházak a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül vezetnek be olyan intézkedéseket, amellyel a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítenék.