Elemzők: kettősség figyelhető meg a hazai inflációban

A fő inflációs mutató már az egymást követő negyedik hónapban lassult – jelentette ki Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A mutató 2019 januárja óta először tartózkodik ismételten 3 százalék alatt, egészen pontosan 2,8 százalékon.

A piaci várakozásnál valamelyest jelentősebb lassulás az áremelkedésben főleg két tényezőre vezethető vissza:

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője közölte, a szeptemberi inflációs adat alacsonyabb a várakozásoknál, ugyanakkor

3,9 százalékra ugrott a maginfláció döntően a szolgáltatási árak, azon belül is a forint gyengülése miatt a külföldi utazási árak emelkedése miatt.

Az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg:

– közölte az elemző.

Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a Monetáris Tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is – írja kommentárjában Suppan Gergely.

3,2-3,5 százalék körüli lehet az idei pénzromlás

Az elemző szerint éves átlagban 3,4 százalék lehet az infláció a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását – tette hozzá.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője szerint

a teljes inflációs szám csökkenésétől elváló maginfláció, ezen belül is a szolgáltatások áralakulása továbbra is jelzi a belső inflációs nyomást, ami a hazai kereslet erősödéséből fakad.

Előrejelzésük szerint 2019-ben az éves átlagos teljes infláció emelkedést mutat majd a 2018-as átlaghoz képest – 3,2-3,5 százalékot várnak.

2019 utolsó negyedéve széles sávban ingadozó inflációs számokat hozhat, részben a tavalyi bázis miatt, de a hosszabb távú inflációs kilátások a következő néhány hónap során várhatóan nem módosulnak jelentősen – fogalmazott az elemző.

A forint nem reagált érdemben az inflációs adatra

Az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása, különösen, hogy a várt csökkenés milyen időhorizonton következik be. A monetáris politikai kilátások szempontjából a következő negyedéves Inflációs Jelentésben látható maginflációs előrejelzések, illetve az EKB következő hónapokban érkező döntései lehetnek irányadóak. Az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozó monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a szükségesnek likviditás-menedzselési lépésekkel fog előrehaladni.

Az adatközlést követő órában a forint nem mutatott jelentős mozgást az euró ellenében: az EUR/HUF keresztárfolyam a 333,50-80-as szint közelében ingadozott, a megelőző napot jellemző árfolyamsávon belül – tette hozzá.