Klímavédelemről szól az új német adóreform

Elfogadta, és a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány szerdai ülésén a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervének az adórendszer átalakításáról szóló részét.

Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Az ennek érdekében tervezett intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos „beárazása” és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül.

A terv adózási vonatkozásai a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével és a közlekedéssel kapcsolatosak. A javaslat szerint a lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújítása és az energiafelhasználást más eszközökkel mérséklő beruházások költségeinek egy részével csökkenthető a személyi jövedelemadó (szja) alapja. A beruházás befejezésének évében a költségek 7 százalékát, a következő két évben pedig 6-6 százalékát, összesen 40 ezer eurót (13,4 millió forint) lehet leírni.

Ugyancsak az szja-val kapcsolatos intézkedés, hogy a munkájuk miatt ingázók adókedvezményét kilométerenként 5 centtel 35 centre növelik a 21. kilométertől, ezzel évente legfeljebb 4500 euróval csökkenthető az adóalap. Ez a változtatás azt szolgálja, hogy ne sújtsa az üzemanyagok literenkénti árának 2021-ben kezdődő klímavédelmi célú, fokozatos – mintegy 15 centet kitevő – emelése mindazokat, akik nem tudják nélkülözni az autót a munkájukhoz.

Az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében az eddigi 17 százalékról 9 százalékra csökkentik a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést. Ezzel együtt csaknem a duplájára, 7,50 euróról 13,03 euróra emelik a belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót, és nagyjából 10-10 euróval emelik a közepes és a hosszú távú repülőutakra szóló jegyek árán felül fizetendő különadót a jelenlegi 23, illetve 42 euróról, hogy a költségek növelésével az éghajlatváltozást kevésbé fokozó közlekedési formák felé tereljék az utazókat.

A kormány szándéka szerint a törvényhozás gyorsított eljárással tárgyalja a javaslatokat, és az intézkedések legkésőbb 2020 második negyedévében érvénybe lépnek.

A kormánypártok hónapokig tartó előkészítés után szeptemberben fogadtak el egy tervet a 2030-as klímavédelmi célok elérésére. Az adózási változtatásokról szóló törvényjavaslat az első lépés a terv megvalósításában. A további elemek közé tartozik például egy nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer. Ebben a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó vállalkozások juthatnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz, a tonnánkénti ár az első évben, 2021-ben 10 euró lesz, és 2025-ig 35 euróra emelkedik majd.

Szakértők, klímavédelmi aktivisták és ellenzéki pártok elégtelennek tartják a kormány kezdeményezéseit. A kormánypártok azzal védekeznek, hogy politikailag jelenleg ez az elérhető maximum, de folyamatosan figyelik majd az intézkedések hatását, és változtatnak, ha veszélybe kerül a kibocsátás-csökkentési cél teljesítése.