Megtolná a GDP-t is, ha több lenne az egészségesebb ember

„Az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, ez pedig azt jelenti, hogy ne arról beszéljünk, több vagy kevesebb pénz kell, hogy sok a beteg, demográfia változások vannak folyamatban, ezek nyilván fontosak, de mégis inkább szekundáris tényezők a rendszerben” – kezdte előadását Újlaki Ákos.

A rendszer a BCG definíciójában azért létezik, hogy „értéket teremtsen” – ez

az értékteremtés pedig „a beteg egészségében elért javulás és az erre ráfordított összeg arányát” jelenti.

Elkerülhető halálozások

Nagyon sok halálozás a magyar egészségügyben elkerülhető lenne, hiszen a gyógymód, illetve az eljárás már létezik. Hogyha időben megkapnák a betegek a gyógymódot, kezelést, akkor sok ember megmenthető lenne – mondta Újlaki Ákos.

Szerinte ennek vannak produktivitást növelő hatásai, amelyek gazdasági vonatkozásai igenis kimutathatóak: a BCG számításai szerint

a GDP-t 0,6 százalékkal növelné éves szinten, ha 10 százalékponttal növelnék az egészséges életűek számát.

Jelentős előrelépést lehet elérni azzal, hogy ha újragondoljuk azt az ellátórendszert, amely ezeket a területeket jelenleg kezeli. Az, hogy az innovatív kezelések mennyire elérhetőek ma Magyarországon, az elsősorban finanszírozási kérdés – de mégsem csak pénz kérdése. Magyarországon nehéz hozzájutni az innovatív kezelésekhez.

Míg például Németországban 150 új készítményből több mint 120-at érhetnek el a páciensek, hazánkban csak alig több mint 50-et, ami majdnem 30 százalékkal kevesebb, mint az uniós átlag.

A probléma nem csak többletforrással oldható meg

– jelentette ki Újlaki Ákos. Fontos, hogy az költéshez képest mekkora értéket tud teremteni a rendszer, amely jelenleg a mostani források mellett nem képes értéket teremteni. Az innovációt a digitalizáció szemszögéből megközelítve úgy véli, hogy utóbbi nagyon nagy értékteremtési lehetőségekre ad teret.

A BCG-nél 4 területet emeltek ki:

A digitalizáció vagy a produktivitás növelése a további irány, ez pedig nem azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszerünket fel kellene forgatni, de a produktivitás mindenképpen növelhető lenne – fogalmazott Újlaki Ákos.

Elmondta, hogy a „big data” is tud életeket menteni. Például az intenzív osztályon kezeltek egy részénél az akut veseelégtelenség magas arányban halálozáshoz vezethet, de már sikerült olyan prediktív modellt építeni, amely már most képes életek megmentésére.

Szerinte már csak azért is több forrásra van szükség az egészségügyben, mert a lakosság öregszik, de a rendszer optimalizálását az értékteremtés elve mentén kell elvégezni, a fejlesztéseknek értékteremtés-központúnak kell lennie.