Minden eddiginél jelentősebb fásítási programok kezdődnek

Nagy István sürgette a magángazdálkodók további támogatását, mivel a gyenge minőségű termőföldek erdősítésére elsősorban nekik van lehetőségük. Kiemelte emellett a leromlott és nehezen hasznosítható területek, különösen az elhagyott ipari övezetek fásítását. Országszerte több tízezer hektárnyi területen ezermilliárdokba kerülne a kármentesítés, miközben az elszennyezett talaj erdősítéssel is tisztítható – tette hozzá.

A miniszter szerint erdőkkel fel lehetne váltani például az elöregedett, 50-60 éves gazdaságtalanul működő gyümölcsösöket is, ha a támogatások ebben érdekeltté tennék a tulajdonosokat. A termelők jobban járnak, ha munkaerő és feldolgozó kapacitás nélkül nem almafákat nevelnek, hanem erdősítésből jutnának bevételhez, az erdősávok megújítása ráadásul a termelésnek és az élővilágnak is egyszerre kedvez.

A tárcavezető úgy látja, hogy csak ezzel több ezer hektár új erdő telepíthető.

Az önkormányzatok az AM tervei szerint parkok és útmenti sávok fásítását támogató pályázatokra jelentkezhetnének. A tárca olyan fajok ültetését támogatná, amelyek egyszerre tűrik a szárazságot és a városi levegőt, ugyanakkor nem bocsátanak ki allergén pollent. A fásításokban a miniszter az önkormányzatok mellett a civil és egyházi közösségekre is számít, hiszen – tette hozzá – az eddigi programok tapasztalatai kedvezőek, ezért az újak is jelentős társadalmi és környezeti eredményekkel zárulhatnak.

Sokakat ösztönöz cselekvésre az is, hogy a klímavédelem hirtelen a közbeszéd egyik legfontosabb témája lett, a hamarosan kezdődő programoknak ezért hasznosítaniuk kell a fiatalok és a civil közösségek tenni akarását – tette hozzá. Az éghajlatváltozás következményei – mint fogalmazott – valóban jelentősek, épp ezért felelőtlenség politikai haszon reményében, klímakatasztrófára hivatkozva feszültséget kelteni.

A környezeti kihívásokat csak szakmai összefogás oldhatja meg, és aki tényleg tenni akar, részt vehet a várhatóan jövő tavasszal kezdődő közösségi rendezvényeken és nyílt napokon, vagy indulhat az új pályázatokon – hangsúlyozta a miniszter.

A környezeti kihívások jelentőségét emelte ki Nagy István a sajtóeseményt követő nemzetközi szakmai konferencián is. A tárcavezető kijelentette, hogy

a káros éghajlati hatásokra Magyarország az erdőterület növelésével válaszol, támogatja az EU erdészeti stratégiájának megújítását, és számít más államok erdősítési tapasztalataira is.

Az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozásra – hangsúlyozta az agrárminiszter. Az AM földügyekért felelős államtitkára szerint a klímaváltozás miatt az erdőgazdálkodás is jelentős változások előtt áll. Zambó Péter a sajtórendezvényen elsősorban a csaknem 2 millió hektárnyi erdő fenntartását és megóvását sürgette, hiszen azok évente majdnem 5 millió tonna széndioxidot kötnek meg Magyarországon. Szorgalmazta a fásítási programok folytatását is, megjegyezve, hogy a rendszerváltás óta már 200 ezer hektárral bővült a belföldi erdőterület, és ennél is jobban nőtt a széndioxid-felvevő képesség.

Az államtitkár üdvözölte, hogy 2010 óta több mint kétszer annyi, csaknem 90 ezer gyermek jutott el erdei-erdészeti iskolákba, sikeres volt a Vándortábor program, országszerte csaknem ezer pedagógust avattak be a természetvédelembe és erdőjárásba a helyi erdészeti szakemberek. Tapasztalatai alapján a kirándulók egyre inkább tiszteletben tartják az erdőket, betartják az erdőjárás szabályait, de ezzel együtt is úgy látja, hogy tovább kell erősíteni a környezeti nevelést az iskolákban és az iskolákon kívül egyaránt.