A bányászati kvóták emeléséről döntött Kína

A kínai ipari és információs technológiai minisztérium a hat legnagyobb ipari vállalat – köztük a China Northern Rare Earth Group High-Tech Co. – kérésére a ritkaföldfémek bányászati kvótáját az idén az egy évvel korábbi 120 ezer tonna után 132 ezer tonnában határozta meg – írja a Bloomberg a tárca nyilatkozatára hivatkozva. A bányászati kvótát az iparág nagyvállalataival egyeztetve alakították ki, hogy a termelést a folyamatosan növekvő kereslethez tudják igazítani.

A ritkaföldfémek – köztük a lantanoidák, a szkandium és az ittrium – elengedhetetlen nyersanyagok például a televíziók és LCD-monitorok gyártásánál, a járműiparban, de az atomreaktorok kontrolláló rendszereihez, jeltovábbítók és -erősítők működésében szerepet játszó eszközök előállításához is széles körben használják őket. Az ásványkincsek piacai az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújával összefüggésben kerültek ismét reflektorfénybe. A világ ritkaföldfém-tartalékának több mint harmada Kínában van, sokan tartanak attól, hogy Kína – az ellene hozott intézkedésekre válaszul – korlátozza a ritkaföldfémek exportját.

A két ország tisztviselői múlt hét csütörtöki találkozójuk alkalmával ígértet tettek a büntetővámok fokozatos kivezetésére, ám Donald Trump amerikai elnök pénteken arról beszélt, hogy az USA nem értett egyet a visszalépéssel, ami jelentősen rontott a megbékéléshez fűzött reményeken. Tegnap a piacok az ellentmondásos híreknek megfelelően billegtek.

Nem ez lenne az első alkalom egyébként, amikor Kína a ritkaföldfémek esetleges kereskedelmi embargójával próbál nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra: 2010 őszén helyezte ezt kilátásba az USA mellett az Európai Unióval szemben is. Akkor elemzők úgy vélekedtek, hogy ha Kína beváltotta volna ígértét, és az exportra szánt készleteket átcsoportosítja, az a ritkaföldfémek világpiacának összeomlásához vezethetett volna. A helyzetet valamelyest enyhíti, hogy a korábbi események hatására az Egyesült Államok azonnal újrakezdte saját bányászatát.