Emelkedtek a hazai fogyasztói árak

A fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Októberben 2,9 százalék volt az infláció, ami megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával. A maginfláció esetében az elemzők enyhe mérséklődésre számítottak – lapunk konszenzusa 3,8 százalékot prognosztizált – azonban ennél érdemben magasabb, 4 százalék lett a mutató,

ezzel elérte a jegybanki célsáv tetejét. Az árnyomás erősödése ennek ellenére nem biztos, egyrészt a fogyasztói árindex 3 százalék alatt alakult az év tizedik hónapjában, másrészt részben adóhatások okozhatták a mutató erősödését. Az MNB a mai nap folyamán teszi közzé az adószűrt maginflációs mutatót, amelyből kiderülhet, hogyan alakult az árnyomás októberben.

Az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 4,0 százalékkal csökkent.

A fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, ezen belül drágult a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal , valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8 százalékkal.

A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,1, ezen belül a dohányáruké 1,8 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a tűzifa ára 2,0 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,8 százalékkal volt magasabb.

Gyorsult az éves inflációs mutató

Tavasz óta először fordult elő, hogy az éves bázisú inflációs mutató gyorsult – írja elemzésében az ING. A szeptemberben mért 2,8 százalék után némi meglepetésre 2,9 százalékra kúszott az októberi mutató. A piaci várakozásnál erőteljesebb általános árszínvonal emelkedés egyértelműen az élelmiszerek árában bekövetkezett változásokhoz köthető. A sertésinfluenza hatása már a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött. Ennek fényében érthető, hogy miért emelkedett a maginfláció is 4 százalékra. Ez utóbbiban ugyanakkor szerepet játszik a dohánytermékeket érintő jövedéki adó emelés is.

Az élelmiszerekre visszatérve, jelentősen drágult a cukor, valamint friss és feldolgozott gyümölcs is. Szintén hozzájárult a vártnál magasabb inflációhoz a hagyományos tüzelőanyagok (szén, brikett, tűzifa) jelentős áremelkedése. Bár havi alapon közel 2 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára is, de a tavalyi év magas bázisa miatt ez némileg ellensúlyozta a korábban említett árfelhajtó tényezőket. A tartós fogyasztás cikkek áralakulása szintén mérsékelte a mutatót. Előre tekintve a mai adat azt is jelenti, hogy a szeptemberi mélypont után már októberben elindult és várhatóan az év végéig kitart az infláció gyorsulása és nem elképzelhetetlen, hogy a fő inflációs mutató a 4 százalékot is megközelíti az év végén.