Fertőzésveszélyes a vaddisznóállomány

Magyarországon eddig 1014­ bejelentett esetben 2067 afrikai sertéspestis (ASP) miatt elhullott vaddisznó tetemét találták meg, vagy lőtték ki diagnosztikai céllal. A vírus a vadállományban az ország északkeleti részén több gócban is aktív, de a házisertés-állományból nem jelentettek ASP-megbetegedést – foglalta össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a sertéspestishelyzetet.

Szeptember végén a betegség átlépte a Dunát, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén egy körülkerített erdőrészen hullottak el ASP-ben megbetegedett vaddisznók. Úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Tisza mentén, esetleg a folyó közvetítésével terjed a betegség.

Az ASP-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, és romlott is a közelmúltban, emiatt Magyarországon is magasabb készültség és határozott intézkedések indokoltak. A NAK összefoglalója szerint a legnagyobb terjesztési kockázatként az ember általi terjesztést kell kiemelni. Az emberek elsősorban élelmiszer-hulladékkal és a ruházaton keresztül tudják terjeszteni a vírust.

Folyamatos fertőzőforrás a betegség jelenléte a vadállományban. A pillanatnyi ismeretek szerint általánosan kijelenthető, hogy ahol a vaddisznóállomány sűrűsége 0,5 állat alá csökken négyzetkilométerenként, ott a vírus korlátozza saját magát, és végül a terjedése is megállhat. Magyarországon átlagosan 2-2,5 állat a vaddisznóállomány egy négyzetkilométerre eső sűrűsége, ezért érdemi előrelépést az állomány gyérítése és ezzel együtt a tetemek begyűjtése jelentene.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja