Közel 1,5 millió nyugdíjas helyzetét javítják

Hónapokig tartó viták után megállapodtak a német kormánypártok a nyugdíjrendszer átalakításáról, a német sajtó hétfői kommentárjai szerint az úgynevezett alapnyugdíjról szóló megegyezés nem stabilizálja teljesen az Angela Merkel kancellár vezette törékeny koalíciót.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) által szorgalmazott és a másik két kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) által sokáig elutasított reformról kötött kompromisszum nem azt jelenti, hogy sikerült „megmenteni a koalíciót”

–emelte ki az ARD országos köztelevízió kommentátora, rámutatva, hogy a CDU-ban továbbra is nyílt vita zajlik arról, hogy az elnöki tisztséget alig egy éve betöltő Annegret Kramp-Karrenbauer alkalmas-e a párt vezetésére, és alkalmas-e kancellárjelöltnek.

Így a CDU, amely korábban a nagykoalíció legstabilabb tagja volt, most a leggyengébb láncszem, az első számú bizonytalansági tényező – húzta alá az ARD.

A köztelevízió és számos lap, köztük a Die Welt azt is kiemelte, hogy a nyugdíjreformról csaknem háromnegyed évig tartó vita után a pártvezetők hét végi találkozóján kötött megállapodással szemben komoly ellenállás formálódik a CDU-ban, a párt több szervezete teljes egészében elutasítja az elképzelést.

Az alapnyugdíj intézménye arra az SPD-s követelésre épül, hogy

a társadalomnak az öregségi nyugdíjminimumnál nagyobb járandósággal kell elismernie mindazok teljesítményét, akik 35 év szolgálati idő után vonulnak nyugdíjba.

Ezt biztosítja az új juttatás, amely a mindenkori nyugdíjminimumnál 10 százalékkal nagyobb összegre egészíti ki az érintettek járandóságát.

A CDU és a CSU ugyan elfogadta a szociáldemokrata követelést, amely így be is került a koalíciós szerződésbe, arról viszont a koalíció felbomlásával fenyegető vita alakult ki, hogy miként kell meghatározni a jogosultak körét. Az SPD álláspontja az volt, hogy csak az állami nyugdíjrendszerből járó nyugdíj összegét szabad vizsgálni, a CDU és a CSU viszont úgy látta, hogy a teljes jövedelmi és vagyoni helyzetet fel kell térképezni, hogy csak a valóban rászorulóknak jusson a külön támogatásból.

Végül abban állapodtak meg, hogy

a vagyoni helyzetet nem veszik figyelembe és csak a jövedelmet vizsgálják,

az országos nyugdíjbiztosító és a tartományi adóhivatalok közötti automatikus adategyeztetés révén, így az érintetteknek nincs külön tennivalójuk.

Az új ellátási formát 2021-től vezetik be, várhatóan évi 1,1-1,5 milliárd eurót (360-500 milliárd forint) költenek rá, és 1,2-1,5 millió nyugdíjas helyzetét javítják vele.