Nőtt a magyarországi átlagkereset: szeptemberben is kétszámjegyű volt az emelkedés

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 360 ezer 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 247 300 forint volt

– jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A január-szeptemberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 359 900 forint volt, közfoglalkoztatottak nélkül számolva elérte a 369 900 forintot.

Az év első kilenc hónapjában a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 700 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket

Szeptemberben is kétszámjegyű bérnövekedést mért a KSH: mind a bruttó, mind a nettó bérek éves alapon 11,8 százalékkal emelkedtek. Az előző hónaphoz képest gyorsult a bérdinamika. A költségvetési szférában dolgozók keresete 11,8 százalékkal nőtt, amit elsősorban az egészségügyi és szociális területen dolgozók közel 21 százalékos béremelkedése segített – olvasható az ING kommentjében.

Ami a versenyszférát illeti, a 11,6 százalékos év/év keresetbővülés szintén enyhe gyorsulást jelent az előző hónapban mért adathoz képest. A legjelentősebb változást a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén látjuk, itt nőtt legerőteljesebben a bérdinamika. Mindkét szektorban átlag feletti a keresetek emelkedése. A bányászatot, a pénzügyi- és ingatlanszférát, valamint az oktatást leszámítva mindenhol kétszámjegyű a bérnövekedés. Jól látható, hogy a munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, amelyben várhatóan jövőre sem lesz jelentősebb törés. A legfontosabb kérdés 2020-ra előretekintve, hogy megegyezés születik-e a 10 százalékos minimálbér-emelésről, valamint hogy elindul-e egy újabb bérfelzárkóztatási hullám a közszférában, amelyre elsősorban az oktatás területén lenne nagy szükség. Mindezek megvalósulásával jövőre is kétszámjegyű maradhatna a bérnövekedés. Persze könnyen lehet, hogy az adócsökkentések révén a bruttó helyett a nettó bérek növekednek majd jelentősebben. Akárhogy is, a bérek várható jelentős emelkedése továbbra erőteljesen segíti majd a gazdaság növekedését.