Szijjártó: a szabadkereskedelmi egyezmények nem lehetnek a leckéztetés eszközei

Az új Európai Bizottságnak fel kell gyorsítania a szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalásait, Magyarország abban érdekelt, hogy minél nyitottabb legyen a világgazdaság – jelentette ki Szijjártó Péter a nemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkozó tagállami miniszterek csütörtök délutáni ülésének szünetében.

Sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Magyarországnak érdeke, hogy minél kevesebb vám, nem vám jellegű akadály, kereskedelmi korlátozás és szankció legyen érvényben. „Minél kevesebb van ezekből, nekünk annál jobb” – jelentette ki.

Elvárásként fogalmazta meg az új brüsszeli testülettel szemben, hogy a lehető legtöbb szabadkereskedelmi megállapodást kösse meg a lehető leggyorsabban, valamint hogy a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket ne keverje politikai ügyekkel.

A szabadkereskedelmi egyezmények nem lehetnek a leckéztetés eszközei, ennek ugyanis mindig kudarc lett a vége

– mondta Szijjártó Péter. Mint közölte, a bizottságnak mielőbb újra kellene indítania a befulladt kereskedelmi tárgyalásokat a Fülöp-szigetekkel, Indonéziával, Malajziával és Thaifölddel, emellett nonszensznek minősítette, hogy van olyan megállapodás, amelyet tíz év alatt sem sikerült megkötni.

A miniszter szerint fontos, hogy megszűnjön a kettős mérce Kínával kapcsolatban, minthogy a közép-európai tagországokat számos bírálat éri különböző egyezségek miatt, miközben a nyugatiak hatalmas volumenű megállapodásokat kötnek, de azzal senkinek nincs baja.

Aláhúzta, panaszkodás és politikai nyilatkozatok helyett realitásként kell elfogadni végre, hogy az Egyesült Államok kormánya patrióta gazdaságpolitikát folytat, és szakmai alapú megállapodást kell tető alá hozni a felek között.

Szijjártó sikertörténetnek nevezte az EU-s összehasonlításban is kimagasló növekedést felmutató magyar gazdaság elmúlt éveit, amiben tájékoztatása szerint nagy szerepe van az utóbbi kilenc évben folyamatosan emelkedő, sorozatosan rekordokat döntő exportteljesítménynek.

Rámutatott, hogy Magyarország a világ azon harmincöt országa közé tartozik, amely éves szinten 100 milliárd euró fölötti exportot tud előállítani. „Globálisan is versenyképessé váltunk. (...) Egészséges szerkezetű, több lábon álló, a növekedési pályát hosszú távon alátámasztani képes külgazdasági teljesítmény jött létre mára” – hangsúlyozta.