Új módszerrel adóztatnák az online cégeket

Az utóbbi évtizedben világszerte elterjedtté vált digitális üzleti modellek alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy egy vállalat bárhol a világon nyújtson szolgáltatásokat, illetve értékesítsen termékeket anélkül, hogy egy adott országban fizikai vagy jogi értelemben jelen lenne. A hagyományos üzleti modellekkel ellentétben a nemzetközi vállalatok a digitális üzleti modelleken keresztül egy másik ország végfelhasználóival közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba, közvetítő, pl. helyi viszonteladó bevonása nélkül. Ilyen üzleti modellen alapul például az online értékesítő vállalkozások és tartalomszolgáltatók, valamint streaming-szolgáltatók jelentős része.

A jelenleg érvényben lévő nemzetközi adózási szabályozás alapján

egy adott országnak abban az esetben nyílik lehetősége az országban jogi vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező külföldi személy üzleti tevékenységéből származó jövedelmének megadóztatására, ha az rendelkezik az adott országban valamilyen fizikai jelenléttel, vagyis telephellyel.

A digitális üzleti modellek térhódításával ezért egyre növekvő kihívást jelent az egyes országok adóztatási jogának megteremtése, valamint a jövedelem országok között történő elosztása.

A BEPS akcióterv egységes megközelítése

A növekvő kihívásokra adott válaszként, valamint az agresszív adótervezés visszaszorításának céljából az OECD 2015-ben a BEPS első akciótervének keretein belül előzetes javaslatokat fogalmazott meg a digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozóan.

A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting, vagyis adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) akciótervének célja

a globális agresszív adótervezés és adóelkerülés visszaszorítása nemzetközi összefogással, valamint olyan adózási instrumentumok kidolgozása, amelyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adóztatáshoz” vezető helyzetekben.

A javaslatokat egyetlen egységesített megközelítésbe foglalva az OECD 2019 októberében mutatta be a digitális gazdaság és üzleti modellek adózási kihívásaira választ adó tervezetét.

„A tervezetben foglalt új megközelítés alapvetően a digitális üzleti modellekre és szereplőire terjed ki, bizonyos iparágak kivételével. Az új megközelítés a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként egy új gazdasági nexust tervez bevezetni, amely a tényleges piaci jelenlét

vagyis a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés alapján az érintett országoknak jogalapot teremtene a joghatóságuk alatt keletkezett és oda allokálható jövedelmek megadóztatására”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mi lesz a jövedelemelosztással?

Az új megközelítés a jövedelem adóztatásra vonatkozó jog megteremtésén túl az egyes országokhoz tartozó jövedelem elosztásáról is külön rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a jelenleg alkalmazott szokásos piaci ár elve alapján a digitális üzleti modellek esetében a fizikai jelenlét, eszközök, szervezeti funkciók és kockázatviselés hiányában az egyes országokba allokálandó jövedelem meghatározása korlátokba ütközne.

„Az új megközelítés a transzferár szabályokat részlegesen megtartva, formuláris alapon rendelné hozzá a nem általános, azaz helyi működéshez kapcsolható üzleti tevékenységből származó jövedelem egy részét azokhoz az országokhoz, amelyeknek az új gazdasági nexus alapján adóztatási joga keletkezik.

Egy többlépcsős rendszer alapján ugyanakkor a jelenlegi szabályok alkalmazásával biztosítanák a jövedelemallokációt azon országok részére is, ahol az egyes digitális üzleti vállalkozások tényleges fizikai vagy adójogi jelenléttel rendelkeznek”

– hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A jogszabályi környezet átalakítására is szükség lesz

A tervezetben megfogalmazott új megközelítés szabályainak részletes kidolgozása és egy méltányos, az egyes országok számára elfogadható és a gyakorlatba is átültethető rendszer kialakítása további kihívásokat jelent. Az új és jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vet fel mind a nemzetközi, mind az országok helyi szabályozási szintjén, valamint bevezetése esetén szükségessé válhat a nemzetközi egyezmények és helyi szabályok módosítása is. Mindazonáltal a kettős (nem) adóztatás elkerülésével kapcsolatosan is szükséges a jelenlegi nemzetközi megközelítés módosítása, amely kapcsán a javaslatait az OECD várhatóan a 2019-es év végén fogja közzétenni az úgynevezett második pillér keretén belül fogja.

A kialakítási folyamat során várhatóan felmerülő nehézségek ellenére az OECD és a G20 célja az új megközelítés részleteinek mihamarabbi véglegesítése és a szabályozás bevezetése,

amelyre a tervek szerint várhatóan a 2020. év végével kerülne sor. A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy az OECD előirányzott javaslataival összhangban és a folyamatban lévő intézkedéseken túl világszerte számos ország vezetett már be helyi szintű rendelkezéseket a digitális szektort érintő nyereségadók vonatkozásában.