MNB: sikeres évet zárt a jegybank 2018-ban

Sikeresnek és eredményesnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-as működését Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben.

Az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában a jegybank elnöke azt mondta: az MNB tavaly, mint ahogyan 2013 óta minden évben, sikeresen és eredményesen működött, mert a törvényben rögzített mindhárom mandátumát teljesítette és pozitív eredményt, nyereséget ért el.

Matolcsy kifejtette, hogy a három mandátum teljesítése azt jelenti, hogy a jegybank óvta az árstabilitást Magyarországon, fenntartotta és biztosította a pénzügyi stabilitást, és a támogatta a kormány gazdaságpolitikáját.

Ennek érdekében a jegybank úgynevezett laza monetáris politikát folytatott, ami kedvező volt a gazdaság valamennyi szereplőjének, az államháztartásnak, a befektetőknek, beruházóknak, a munkáltatóknak és munkavállalóknak – tette hozzá. Állítása szerint azzal, hogy a Monetáris Tanács 2018-ban változatlan szinten tartotta az irányadó alapkamat rátát, stabil és a kiszámítható pénzügyi környezetet teremtett.

A jegybank elnöke úgy vélte: az MNB 2018-as működése, a sikert és az eredményességet jelző számok együtt azt a fontos közgazdasági és nemzetgazdasági összefüggést bizonyítják, hogy „a megoldás belül van”.

Minden gazdasági siker minden gazdasági fordulat, végül gazdasági csoda titka mindig belül van, nem a külső támogatásokban, hanem belső erőforrások okos használatában

– fogalmazott.

A jegybank gazdálkodásáról szólva kiemelte: 50 milliárd forintos pozitív eredményt értek el, ami „örvendetes szerkezetben” valósult meg, mert a kamateredmény továbbra is nyereséget mutatott.

Kiemelte, hogy a 2018-ban a monetáris politika és a pénzvilág szempontjából az egyik legfontosabb mutató, a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) 12 bázisponton alakult. Úgy értékelt: ez „közel zéró”, ami jelzi, hogy milyen fontos a stabil, kiszámítható és kedvező pénzpolitika.

Áttörésnek nevezte, hogy a Monetáris Tanács úgy döntött, 2018 végégig kivezeti a három hónapos betéti eszközt, amit már 2013-ban meg kívánt tenni.

Az árstabilitást jelző tényezőnek tartotta, hogy az éves infláció értéke 2,8 százalékos volt, nagyon közel a középtávú inflációs célszámhoz.

A jegybank elnöke kitért arra: 2018-ban a magyar gazdaság 40 éves rekordnövekedést ért el, 5,1 százalékkal, aminek a jegybank számításai szerint mintegy felét az MNB programjai támogatták, segítették, váltották ki.

Matolcsy György szerint a jegybanki programok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetés államadósság után fizetett kamatkiadásai jelentősen mérséklődtek: 2013 óta a bruttó hazai termék 4,3 százalékáról, 2,3 százalékára csökkentek.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarország az 1970-es évek óta magas adósságot cipel, ami után jelentős kamatokat kellett fizetni. Ez – folytatta – nagyságrendileg csökkent, hiszen 2013 és 2018 között 2400 milliárd forintot takarított meg a költségvetés a kamaton, csak 2018-ban 800 milliárd forintot, 2019-ben pedig várhatóan 900 milliárd forintot.

Beszámolt arról, hogy az MNB hazahozatta a jegybank aranytartalékát, és a „nemzettudat szempontjából” történelmi tettként értékelte, tízszeresére emelték az aranytartalékot, visszaállítva az 1945-ös szintet.

Kiemelten szólt arról, hogy az MNB kiemelt jelentőséget tulajdonít a versenyképességi fordulatnak és erről szóló javaslatokat a miniszterelnök felkérésére egy kötetben foglalták össze. Ezzel kapcsolatban jelezte: 2018 szeptemberében újraindították ezer milliárd forintos kerettel a növekedési hitelprogramot, fókuszáltan a versenyképességet növelő beruházások finanszírozására.

Fontos áttörésnek tartotta, hogy a 2013-től a növekedési hitelprogram révén a korábbi négy évben jellemező hitelszűkülés helyére hitelbővülés állt. Ez 2018-ban a vállalati szektorban 14 százalékos volt, lakosság körében pedig 7,3 százalékos. Hozzátette: az MNB számítási metodikája szerint, ha Magyarországon 10 százalékkal nő a vállalati és lakossági hitelállomány, akkor ez 2-2,5 százalékkal bővíti a bruttó hazai terméket.

Fontosnak nevezte, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek aránya jelentősen nőtt, 2018 végére elérte a 68 százalékot.

Elmondta: az MNB 2018-ban is folytatta oktatási programjait, a kiválóság ösztöndíj 500 közgazdasági és gazdasági képzésben résztvevő hallgatót ért el.

A jegybank elnöke úgy összegzett: az MNB 2018-as működése, a sikert és az eredményességet jelző számok együtt azt a fontos közgazdasági és nemzetgazdasági összefüggést bizonyítják, hogy „a megoldás belül van”. „Minden gazdasági siker minden gazdasági fordulat, végül gazdasági csoda titka mindig belül van, nem a külső támogatásokban, hanem belső erőforrások okos használatában” – fogalmazott. Rámutatott: ezt bizonyítja, hogy a MNB programjai, döntései és működése 2013. és 2018. között 10200 milliárd forintot adtak a magyar gazdaság szereplőinek, ami azonos azzal az összeggel, amit az Európai Uniótól kapott Magyarország.

Kifejtette, az 10200 milliárd forint több nagy tételből állt össze: benne van a költségvetés 2400 milliárd forintos megtakarítása az államadósság után fizetett kamatsoron, a háztartások, családok, és a vállalkozások hiteleihez kötődő terhek csökkése, ami 2900 milliárd forintot ért, a növekedési hitelprogram 2800 milliárdos hitelkerete és a korábbi devizahitelek kivezetése révén megkönnyebbült családi költségvetés 2100 milliárdos megtakarítása.