Nem ingatag az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya

Fenntartható az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya a feladatok és gazdálkodási feltételek lényeges változása nélkül, nem áll fenn az eladósodás rendszerszintű kockázata, de a vagyon megőrzése érdekében hosszabb távon erőfeszítéseket kell tenni – állapította meg ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az ÁSZ kedden azt közölte: 144 olyan község 2016-2017-os gazdálkodását ellenőrizték, amely öt vagy annál több helyhatóság közös önkormányzati hivatalának székhelye.

A közleményben emlékeztetnek: a magyar települési önkormányzatok 2002 és 2008 között felhalmozott adósságállományának állami konszolidációja 2011 és 2014 között történt meg.

Ennek eredményeként az önkormányzatok feladatellátása újrastrukturálódott, pénzügyi egyensúlyuk rendszerszinten helyreállt – írták, hozzátéve: az ÁSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kockázatok monitorizálására, a pénzügyi sérülékenységet okozó folyamatokra annak érdekében, hogy a konszolidáció eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek.

A közlemény szerint az ÁSZ az önkormányzati éves költségvetési beszámolók adatait felhasználva hozzájárul azoknak a kockázatos területeknek a beazonosításához, amelyek esetében rendszerszintű vagy egyedi, önkormányzati szintű beavatkozásra van szükség.

Az ellenőrzött 144 településen 2017-ben több mint 141 ezren laktak, és ezen önkormányzatok közös hivatalai egyenként 5-13 település feladatait látták el. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy e községi önkormányzatok gazdálkodása stabil, pénzügyi egyensúlyuk biztosított volt, mérleg szerinti vagyonuk nőtt, de a tárgyi eszközök vagyonpótlásáról nem gondoskodtak.

Az ÁSZ 69 település önkormányzatának felhívta a figyelmét a pénzügyi gazdálkodás, az eladósodás és a vagyongazdálkodás kockázataira, megjelölve a kockázatos területeket.

2017-ben a 90 napon túl fennálló szállítóállomány miatt két önkormányzat, Krasznokvajda és Lukácsháza „osztályzata lett elégtelen”, utóbbi esetében fennállt az adósságrendezési eljárás megindításának veszélye is.

A két helyen a számvevőszék szerint azonnali likviditásmenedzsmenti lépésekre van szükség, mert a helyzet veszélyezteti az önkormányzat feladatellátását.

A beazonosított kockázatok tekintetében 39 önkormányzat kapott elégséges osztályzatot. Ezeknél felborult a működési egyensúly, mivel többet költöttek, mint amennyi bevételük keletkezett, ezáltal itt is veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátása. Közepes vagy annál jobb az osztályzata 103 önkormányzatnak, ezek többsége esetében pénzügyi egyensúlyt veszélyeztető lényeges kockázatot nem tárt fel az ellenőrzés.

Az ÁSZ azt írta: azoknak az önkormányzatoknak az esetében, amelyekhez az egyedi kockázatok miatt figyelemfelhívó levélben fordultak, a 2018-2019-ben bekövetkezett változásokat értékelve kell megtenni a szükséges lépéseket.