Nyűgtől és költségtől szabadulnak a cégek

A magyar vállalkozásoknak igen sok adóadminisztrációs kötelezettségük van, ennek okai részben a gyakran változó adószabályok, másrészt a tényleges bürokratikus teendők nehézsége – erről Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere beszélt a Világgazdaságnak. Szerinte indokolatlanul sok az állammal való kapcsolattartásra szolgáló különböző felület, a bonyolult jelentési és bejegyzési kötelezettség pedig akadályozza a vállalatok mindennapi tevékenységét. A magyar tulajdonú, egyebek között jogi és adótanácsadással foglalkozó Niveus szakértője kiemelte: mindennek mérhető munkaerőköltsége van, és aránytalanul magas terhet ró a hazai kis- és középvállalati szektorra.

A múlt hét elején elfogadott adótörvény-változásokról Fischer Ádám úgy vélekedett, hogy azok ugyan kibővítik a jelentéstételi kötelezettséget, de informatikai szempontból már nem hoznak nagy változást.

Ahol a rendszer már eleget tesz az online számlával szembeni elvárásoknak, ott valószínűleg egy kisebb korrekcióval megoldódik az összes számla jelentése. A mostani változás inkább azokat érintheti, akik eddig egyáltalán nem bocsátottak ki jelentéstételi kötelezettség alá eső számlát

– mutatott rá. De ezekre a cégekre vélhetően csak egy egyszeri fejlesztési feladat hárul, ahogy az online pénztárgépek bevezetésénél is történt. Akkor kezdetben sok nehézséget okozott a működtetés, de mára rutinszerűvé vált. A számlatovábbítás kapcsán a szakember szerint inkább az a kérdés, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021-ig felkészül-e az áfabevallások elkészítésére. Ez főleg a kisebb vállalkozások dolgát fogja megkönnyíteni, hiszen a nagyvállalatok könyvelési rendszere általában képes automatizáltan elkészíteni és beküldeni az áfabevallásokat. A vállalkozások ezzel nemcsak az informatika okozta nyűgöktől szabadulnának meg, de kézzelfogható költségcsökkentést is eredményezne számukra.

Fischer Ádám szerint már eddig is hatékony intézkedések történtek a gazdaság fehérítésére. Ezt igazolja például, hogy az áfarés 22-23 százalékról mindössze 9 százalékra csökkent. Az még fontos lenne, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, feketén vagy bújtatott módon kifizetett jövedelmek arányát a minimálisra szorítsák vissza.

Itt egyrészt a járulékok csökkentése, másrészt a korábban már beharangozott, célzott ellenőrzések alkalmazása segíthet

– vélekedett. Szintén fehérítené a gazdaságot egy olyan környezet kialakítása, ahol a szolgáltatást használók is érdekeltek a szolgáltató jogszerű működésében. Ehhez hozzájárulhat az a több érzékeny területen már alkalmazott módszer, hogy a NAV közli azt a rezsióradíjat, amelynél kevesebbért szabályos adózás mellett egy adott tevékenységet nem lehet folytatni. Pozitív eredményt hozhatna, ha egyes, magánszemélyeknek végzett munkák (például lakásfelújítás) esetében a szolgáltató által felszámított áfát valamilyen formában elszámolhatóvá tehetnék a megrendelőnek.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható