Politikai kérdések feszítik a régiónkat

A régió legnagyobb gazdasága, Lengyelország érezte meg először a német autóipar visszaesését: az idei harmadik negyedévben két és fél év után először csökkent 4 százalék alá a lengyel GDP-növekedés. A béremelkedés a magasabb bázis miatt egyre kevésbé támogatja a fogyasztás bővülését, az idén bevezetett 13. havi nyugdíj pedig csak átmenetileg emelte a forgalmat. A fogyasztás ugyanakkor jövőre is 3 százalék felett maradhat. A várakozás szerint a beruházási ráta tovább csökkenhet, különösen a helyi önkormányzatoké, mivel a törvényhozás jelentősen csökkentette a pénzügyi mozgásterüket. A monetáris politika oldaláról az elemzők nem várnak változást.

A GDP-bővülés lassulása kontrollált, az infláció pedig év végére 2,6 százalékra enyhült az év közepi 3 százalékról.

A hatóságilag rögzített energiaárak viszont kissé emelkednek jövőre, a minimálbér pedig 15 százalékkal nő, ami enyhe inflációs nyomással járhat.

Csehországban folytatódnak az idei folyamatok:

a szűk munkaerőpiac, a csak minimálisan csökkenő külső kereslet és a relatíve gyenge korona segíti a gazdasági növekedést.

A korona stabil volt, gyakorlatilag az euróval szembeni januári szinten zárta az évet. Ugyanakkor a jegybank és a piac szerint is gyenge az árfolyam a fundamentumokhoz képest, a jegybank hiába próbálta verbális intervencióval erősíteni, a jegyzésre a nemzetközi kockázatkerülő hangulat nyomta rá a bélyegét. Elemzők szerint a 2 százalékos alapkamat változatlan maradhat az elmúlt másfél év nyolc kamatemelése után.

Érdekesség, hogy a cseh költségvetés az elmúlt három évhez hasonlóan 2019-ben is pluszos, pontos adat még nincs, de vélhetően a tavalyi, 0,9 százalékos GDP-arányos többlet környékén lesz.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!