Pótvámmentes lehet az amerikai sertéshús és a szójabab Kínában

Kína mentesíteni készül egy bizonyos mennyiségű amerikai szójababot és sertéshúst a két ország között zajló kereskedelmi háború során kivetett pótvámok alól – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi kormányzat vámügyi bizottságának pénteki közlésére hivatkozva.

A bizottság azon dolgozik, hogy egy kínai vállalatok által beadott kérelem alapján meghatározza, mely termékekre és mekkora mennyiségű behozatal esetében tekintsenek el a pótvámok megfizettetésétől.

Az amerikai szójababra és sertéshúsra vonatkozóan Kína 2018 júliusában vezetett be 25 százalékos pótvámot az Egyesült Államok által egyes kínai árucikkekre bevezetett büntetővámokra adott válaszként.

A világ két legnagyobb gazdasága immár 17 hónapja áll egymással kereskedelmi konfliktusban, amelynek megoldására a felek jelenleg egy részmegállapodás előkészítésén dolgoznak. Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője csütörtökön megismételte Peking állásfoglalását, miszerint a megállapodás első szakaszának létrejöttéhez az egymás áruira kölcsönösen kivetett pótvámok kivezetése szükséges.

Washington egyik követelése Pekinggel szemben pedig az volt, hogy nagyobb mennyiségben vásároljon amerikai mezőgazdasági termékeket, ám Kína arra szorítkozott, hogy a keresletnek megfelelően folytatja megrendeléseit.

Idén azonban a kínai sertésállományt jelentősen megtizedelte az afrikai sertéspestis-járvány, aminek következtében a sertéshús ára meredeken emelkedett. Szójabab esetében pedig az amerikai beszállítókat kiváltandó Kína növelte megrendeléseit Argentínából és Brazíliából és mintegy 90 százalékkal csökkentette az amerikai szójabab behozatalát 2017-hez képest.

A pénteki bejelentés derűlátásra ad okot Peking szándékait illetően, különös tekintettel arra, hogy a két ország között az elmúlt hetekben kiéleződtek a diplomáciai feszültségek, miután az Egyesült Államokban hatályba lépett egy, a hongkongi tüntetőket támogató törvény, az amerikai képviselőház pedig megszavazott egy, a Kínában élő muszlim vallású ujgur nemzetiség emberi jogaival kapcsolatos törvénytervezetet. Kína mindkét esetben tiltakozását fejezte ki, és ellenlépéseket helyezett kilátásba, egyelőre azonban úgy tűnik, a kereskedelmi tárgyalások nem torpantak meg a történtek hatására.