A brit gyáripar kibocsátási aktivitása hét és fél éve nem tapasztalt ütemben csökkent a múlt hónapban a csütörtökön ismertetett legfrissebb mérőszámok szerint, nem kis részben a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) továbbra is övező bizonytalanságok hatására.
Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gazdaság feldolgozószektorának szezonális kiigazítással számolt beszerzésimenedzser-indexe (BMI) decemberben 47,5 volt az egy hónappal korábban mért 48,9 után.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának gyengülésére utalnak, bár egyes londoni elemzőműhelyek történelmi távlatú visszatekintő mérések alapján inkább az 52-es BMI-szintet tartják a növekedés és a visszaesés mezsgyéjének.
December volt a nyolcadik hónap egymás után, amelyben csökkenést jelzett a brit gyáripar aktivitási mérőszáma.
Az IHS Markit csütörtöki elemzésében kiemeli, hogy a brit feldolgozóipar új BMI-mutatója a szektor kibocsátásának 2012 júliusa óta nem mért ütemű visszaesésére utal.
Az átfogó indexen belül a legmeredekebb visszaesést a beruházási javak termelésének részindexe mutatta, a folytatódó bizonytalanságok miatt ugyanis az új megrendelések állománya és az új exporttranzakciók értéke ebben a részágazatban több mint tíz éve nem tapasztalt ütemben visszaesett – áll az IHS Markit elemzésében.
Duncan Brock, a CIPS csoportigazgatója a decemberi adatokhoz fűzött kommentárjában kiemelte, hogy a brit üzleti szektorban továbbra is meghatározó tényező a Brexithez kötődő bizonytalanság és ennek hatása a brit vállalkozások ügyfélkörének bizalmára.
Brock szerint a decemberben tartott brit parlamenti választások eredménye egyértelműbbé teszi ugyan a környezetet a brit üzleti szektor számára, de még hosszú időbe telik, mire a feldolgozóipar kilábal az elmúlt évben elszenvedett veszteségeiből.
A december 12-én tartott, előrehozott brit parlamenti választáson a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt – amely addig kisebbségben kormányzott – kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
Johnson a választás után leszögezte, hogy a konzervatív párti kormány a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján mindenképpen kilépteti az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.
A Brexitet tavaly az akkor még kisebbségi konzervatív kormány és a parlament közötti folyamatos viaskodás közepette többször is elhalasztották, és emiatt a brit vállalati szektorban több raktárkészlet-felhalmozási, illetve készletleépítési ciklus követte egymást.
Az IHS Markit a csütörtökön ismertetett friss gyáripari BMI-adatok elemzésében kiemelte, hogy a szektor termelési teljesítményét részben most is a korábban felhalmozott készletek leépítésére tett vállalati erőfeszítések terhelik.
A legutóbbi előrejelzések és növekedési adatok is komor képet festenek a brit gazdaság állapotáról.
A Bank of England monetáris tanácsa decemberi prognózisában közölte, hogy várakozása szerint 2019 negyedik negyedévében mindössze 0,1 százalékkal nőtt a brit hazai össztermék (GDP) az előző három hónaphoz mérve.
A tavalyi harmadik negyedévben 0,3 százalékos negyedéves növekedést mértek a brit gazdaságban.
A brit jegybank becslése szerint a brit gazdaság negyedévente mért növekedési ütemeinek átlaga 2019 egészében mindössze 0,2 százalék volt, a fele az elmúlt három év negyedéves növekedési átlagának.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatása szerint a brit gazdaság növekedési üteme októberben és az októberrel véget ért három hónapban is zéró volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.